Cursed – Blackout At Sunrise EP

A 2001-ben alakult Cursed napjaink egyik legsúlyosabb, és legőszintébb hardcore-bázisú reménysége; a kanadai kvartett eddig sem a szarral dobálózott – melyet sikeres turnék tucatjai, valamint a Deathwish támogatása is igazol -, de 2007-re elérkezett az idő, hogy egy magasabb szintre emeljék zenéjüket, amellyel ha szélesebb réteget nem is vonzanak magukhoz a provokatív, éles társadalomkritikát magukba foglaló dalszövegek miatt, de a kötelező szintlépést a harmadik albumot megelőzve is elvárja az edzett fülű zenehallgató.

Eltekintve a fantáziadús albumcímektől (melyeket római számok jelölnek), és a zenekar védjegyéül szolgáló lehangoló, puritán vizuális oldaltól, bőven van ráció abban, amit ez a négy suhanc a kezdetek kezdetén elképzelt zenélés címszó alatt. Egyéniségük jellemzői már a 2002-es demón is fel-felvillantak, de tökéletes köntöst csak a 2003-as debütalbumon ölthettek sajátos megoldásaik, melyek a mocskos hardcore agresszivitását a rock ‘n roll pörgősségével, és a sludge-os, ólomsúlyú riffekkel elegyítik, reszelős (néhol már közel thrashes) gitárhangzással. A 2005-ös keltezésű Cursed II sem volt egy gyenge album, de a dalok nem voltak olyan fogósak, mint elődjének esetében, ettől függetlenül a zenekarra jellemző aura ugyanúgy érvényesült a felvételen.

Az alig 13 perces kedvcsináló Blackout At Sunrise apropója az idén megjelenő harmadik nagylemez, s az itt hallottak alapján elégedett mosollyal könyvelhetjük el, hogy Chris Colohan és barátai mertek nagyban gondolkodni. A címadó egy gonosz groovy tempókkal felvértezett szerzemény, melynek sludge-os hangzásvilága, és suttogó vokáljai bemutatják a zenekar sötétebb oldalát; persze az elmaradhatatlan begyorsulások itt sem maradnak el, de összességében merész vállalkozás volt erre a nótára alapozni egy albumvárót. A The Hands Will Abide őrléseinek hallatán már a bigott hardcore-hallgatók is vad fejrázásba kezdenek, egy tipikus Cursed-dühkitöréssel állunk szemben, melynek színvonalát rock ‘n rollos szólók és virgák emelik; ez a nóta még a The Hope Con’-nak is jól állna. A Hawaii című szerzeményben egy Kittens feldolgozást tisztelhetünk, ám hogy az adott banda mennyire tiszteli ezért az „apróbb módosításokon” átesett verziót, már nem tudnám megmondani… Zajgazdag, és vad felpörgetésekben gazdag punk/hardcore bombával van dolgunk, mely az adott műfaj összes jellemzőjét felvillantja, de nincs benne kellő energia, hogy elsőosztályú nótává válhasson. Ez volt a baj a banda második albumával is, és ahogy a háromszámos EP két dala egy magabiztosabb, és merészebb zenei világgal szembesít, úgy ez a feldolgozás egy kisebb stagnálást enged reflektálni, mely kissé összezavaró hatással bír a jövőre nézve…

Amíg meg nem jelenik a harmadik nagylemez, addig az ember kénytelen a megérzéseire hagyatkozni annak kapcsán, mindenesetre én remélem, hogy a Cursed III után már nem csak egy reménységről beszélhetünk, hanem a srácok beváltják a hozzájuk fűződő ígéreteket. Mindenesetre a Blackout At Sunrise kellemes hallgatnivaló, de ennél többre is képes a Cursed.

10/7,5.

Magyarországon forgalmazza a Lethal Conflict.
Ára: 2700 Ft + postaköltség.