Nepenthe – Death Birth (EP)

Tracklist:





1. Bullet No.1 (3:47)
2. Rakshasa Gate (3:54)
3. Life Sanctuary (3:14)
4. Flowers of Vanity (3:50)
5. Flawless Victory (3:06)

Hossz: 17:51

Kiadó: Szerzői kiadás

Webcím: Ugrás a weboldalra

A Nepenthe neve sokaknak ismerős lehet, hiszen több zenekar is felvette, s persze egyik sem dallamos rock zenében utazik, haha. Ahogy a lengyel egy személyes halál „brigád” se, melynek kiagyalója Xaay (aki amúgy felelős a Behemoth web designjáért és pár borítójáért is, így a saját anyagja se éppen a leggyengébb minőségű külsőségek terén). A zene, pedig viszonylag egyszerűen leírható agyas és rendesen kiforgatott technikás death metál némi ipari fertőzéssel. Azt kell, hogy mondjam, le a kalappal, hiszen mindenért ő a felelős; vokál (mély hörgés és acsarkodó károgás), gitárok (erős tónusú agytekert témákkal), basszus (mély és döngölő), samplerek (totálisan apokaliptikus hatást keltve), s persze a dob programért is, mely pontos és komplex, egyáltalán nem érezni, hogy nem élő. Inkább azt a hatást kelti, amit az ipari death metálok szoktak… A Death Birth az eddigi egyetlen anyaga, a kislemezt majd 2008-ban követi a tervek szerint az első nagy lemez Procreate címmel. Na de lássuk addig is, miből élünk?


5 dal közel 18 percben, feszes tempókkal, erőteljes mély hörgéssel, néhol progresszív szólófutamokkal, izmos témákkal és precíz felépítettséggel. Zeneileg az újkori Behemoth-ra azért rendesen hajaz és a megint csak lengyel Christ Agony és Hate jelenléte se elhanyagolható, ezen kívül sorolhatnék rengeteg komplex death metál csapatot, melyben ott feszül az irdatlan pontosság és ez által egy piciny indusztriális mag. Ami mindvégig előttem lebegett az a Morbid Angel, természetesen azt a szintet nem üti meg, de a témák hasonlóan komplexek, megszerkesztett stuktúrák, rothadó fémmel és vérrel kenve össze hangfalaink peremét… arra nem vállalkozom, hogy minden dalt bemutassak, hiszen kellően változatosak, hogy mindről ódákat zengjek. Néhány nagyon elszállt és virtuóz szólófutamból a Diabolical Masquerade neve is felmerült, de ahhoz túl súlyos és lánctalpas death metál. Egy szó, mint száz, megy a harc… vágta és támadás, öldöklő háború, eltaposott emberi roncsok és militarista felhőkarcolók, vérgőzös éjszakák, és bombatölcsérek tarkította reggelek… melynek küszöbén ott topog Xaay rideg túlvilágának mezsgyéje.


Akik az utóbbi Behetmoth anyagokat favoritizálják, mondjuk a Satanica lemez óta, annál ez is könnyen betalálhat, igaz ez sokkal inkább döngölő ultra komplex death metál, mint sátán faszával vert technikás black-death.

89%

MySpace egy másik dimenziból