August Burns Red – Sleddin’ Hill: A Holiday Album

Tracklist:

1. Flurries
2. Frosty the Snowman
3. Sleigh Ride
4. God Rest Ye Merry Gentlemen
5. Jingle Bells
6. Oh Holy Night
7. Rudolph the Red Nosed Reindeer
8. Sleddin’ Hill
9. Little Drummer Boy
10. Winter Wonderland
11. O Come, O Come Emmanuel
12. Carol of the Bells
13. We Wish You a Merry Christmas

Hossz: 41:59

Megjelenés: 2012. október 9.

Kiadó: Solid State Records

Webcím: Ugrás a weboldalra

Már egy jó ideje szokássá vált, hogy a levelek sárgulása nemcsak az őszi hideget, hanem a rock- és metálbandák karácsonyi dalait is magával hozza, amelyekből aztán remek válogatást lehet készíteni, hogy a téli bevételkiesést valamivel pótolni tudják a kiadók. Az August Burns Red a Carol of the Bells-feldolgozásuk nyilvánosságra hozatala óta – ami akármilyen hihetetlen is, már öt éve történt – szinte minden évben meglepi rajongóit egy újabb karácsonyi nótával, amely kezdeményezés végül azt eredményezte, hogy idén egy egész lemeznyi karácsonyt rakhatunk a fa alá a banda jóvoltából.

Az persze más kérdés, hogy október közepén legfeljebb a plázaigazgatóknak és a marketingeseknek van karácsonyi hangulata, de az ünnep üzenete időtől független, hiszen ha valaki igazán szép karácsonyt akar, az már februárban elkezd spórolni a decemberi ünnepekre.  A Sleddin’ Hill ha 10 dolláros árával nem is emelkedik fölé az elanyagiasodó karácsonynak, de a vásárló legalább azt kapja a pénzéért, amit elvár, arról nem is beszélve, hogy egyes videómegosztó oldalakon hamarosan az egész album meghallgatható lesz. Persze a kiadói nyomás is a srácokra nehezedhetett az album elkészültét illetően – a Carol of the Bells a harmadik leghallgatottabb dal a bandától a youtube-on -, de ez a lemez egyetlen másodpercén sem érződik, hanem csak az a megmosolyogtató örömzene, amiért megéri karácsonyi kiadványt készíteni. Kevés az olyan banda, akik pusztán hangszerekkel vissza tudják adni a hangulatát egy-egy dalnak, de itt a legtöbb esetben ez sikerül, kár, hogy a Rudolph the Red Nosed Reindeer végén hallható csordavokál megmutatja, hogy simán lehetett volna jobb is, ha egy-két dalba került volna még több ehhez hasonló éneklés. Ami viszont külön öröm, hogy nem próbálták végigtekerni metálos témákkal a 42 percet, hanem rengeteg csilingelő, pattogó, zizegő hangszerrel támogatják meg a számok többségét. Emellett pedig sikerült megtartani azt az egyedi megszólalást, amiért az August Burns Red napjaink egyik legsikeresebb metalcore-bandája lett: JB remek szólói, a tercelések, a breakdownok és Matt embertelen dobtémái keverednek az ünnepi nóták egyszerű dallamaival.

Talán az ének hiányának köszönhetően egy kicsit leül az album a végére, de arra tökéletesen megfelel, hogy majd’ háromnegyed óra alatt a háttérben elszólogatva az ember a szájában érezze az ünnepi vacsora ízét. Az előzmények ismeretében újat már senkinek sem fog mutatni a Sleddin’ Hill, de egy atyai pofont megér az a próbálkozás, hogy a klasszikus Mennyből az angyal helyett ezzel a lemezzel próbálkozzunk meg újítani a meghitt családi ajándékozás alatt.