Vikingek progresszív vizeken – újra tarol az Enslaved

A norvég progresszív/black metal zenekar új albumára három évet kellett várni, de itt a 13. Enslaved korong In Times címmel. A srácok úgy 2003 tájékáig nagyjából a jól megszokott black metal recepthez ragaszkodtak, aztán a Below The Lights és az Isa megjelenésekor mindenki számára világossá vált, hogy tudnak még pár adalékanyagot és fűszert, amivel javítani lehet az ízeken. A viking hajó progresszív vizekre evezett, egyre több innovációt, komplexitást, és hullámzóan lehengerlő hangzást hozva rohamával. Fantáziából ezúttal sincs hiány, íme az In Times a maga gyönyörűségével és az Yggdrasil legmélyebb gyökereitől fakadó ősi atmoszférájával.

Black metalos arcletépő hörgéssel kezd a Thurisaz Dreaming, melynek szívritmuszavart okozó intro dob & gitártépése megfelelő mennyiségű adrenalint juttat az emberbe, helyet kínál az egyik evezőlapát mellett. Kurtított változatához lyrics videó is készült, egy kaotikus éneklős vokálrétegeivel kissé pszichedelikus melódiává növő alkotás. A második nóta a Building With Fire, melyben a középtempós black metal dallamra talán a zenekar eddigi egyik legjobb és legszebb refrénje épül, gitárszólóiban pedig kicsit Pink Floydosra vette a figurát, és valószínűleg az Opeth is ott van a srácok által legtöbbet hallgatott zenekarok közt. A hörgős vokálok után a posztrock jellegű lebegős hangszeres részek és a hipnotizáló ének páratlan hangulatot generálnak. A nagyszerű az Enslavedben az, hogy mindig előrukkol valami olyasmivel, amire nem számítunk, egy ilyen hullámvasút a Building With Fire.  A One Thousand Years Of Rain talán az egyik legjobban magával ragadó dal, mely a zenekartól korábban már megismert viking vonalat viszi tovább, főként a hangulatában és szövegvilágában. Az vokáltónusok rétegződése zseniális, a refrén pedig hibátlan, brutálisan letaglózó és egyszerre gyönyörű. A Nauthir Bleeding egy olyan mix, mely talán a legizgalmasabb az új korongon, már-már filmzenébe illő baljós szinti és a vokál, mely a gitárbőgéssel keveredik. Lelassul egy-egy rockos gitárszóló erejéig majd újra pattogó dobok és hörgés, megszámlálhatatlan tempóváltás és egy nyugtató befejezés. A címadó In Times egy közel 11 perces meditáció egy nagyon profi pszichedelikus stíluskavalkád közepette. A pontot az i-re a Daylight teszi fel, melyben ugyancsak az ellentéteké a főszerep. Posztrockos, helyenként shoegaze-es dallamokkal kényezteti fülünket, szolid énekkel nyugtat, majd black metallal taszít vissza a porba. Egyfajta menny és pokol hadakozása, vagy inkább az istenek és Surtr óriásainak harca, melyet énekkel és hangszerekkel vívnak, de az outroban kiderül, hogy teljes a világégés.

Az In Times újra bebizonyította, hogy az Enslaved képes fokozni eredetiségét, minden egyes porcikájában a megújulás és a fejlődés felé törekszik, saját határait feszegeti (már ha beszélhetünk a zenekar esetén határokról). Minden alkotás a fiúk zenei sokszínűségéről tanúskodik és képesek egy olyan atmoszférába csöppenteni a hallgatót, melyre más zenekar képtelen. Egy album, amelyről már most kijelenthetjük, hogy ott van 2015 legjobb korongjai közt. 9/10