Terrorizer – World Downfall (1989)

Tracklist:

1. After world Obliteration (3:28)
2. Storm of Stress (1:28)
3. Fear of Napalm (3:02)
4. Human Prey (2:08)
5. Corporation Pull-In (2:22)
6. Strategic Warheads (1:38)
7. Condemned System (1:22)
8. Resurrection (2:59)
9. Enslaved by Propaganda (2:14)
10. Need to Live (1:17)
11. Ripped to Shreds (2:52)
12. Injustice (1:29)
13. Whirlwind Struggle (2:16)
14. Infestation (1:56)
15. Dead Shall Rise (3:05)
16. World Downfall (2:44)

Hossz: 36:13

Kiadó: Earshe

Webcím: Ugrás a weboldalra

Velejéig lázító és romboló egy lemez, mely, mint egy ősrobbanás épül be tudatunkba, s a színfalak fölött az atomkorszak árnyéka lebeg. Egyesek azt hihetik, hogy azért írok erről a lemezről most, mert nem sokára megjelenik az új lemezük közel 20 év hallgatás után, de csalódást kell, hogy okozzak; az ok egyszerű; (s igazából ezzel le is lehetne zárni a kritikát) ez a lemez nem csak kultikussá, fogalommá, stílussá tette a zenekart, hanem bátran jelenthetem ki, a grindcore alaptétele ez.

A World Downfall-lal a Terrorizer létrehozta a Reign In Blood of Grindcore-t, ami bandák generációit inspirálta, olyannyira, hogy felhasználták a számcímeiket különböző death-grind bandák az albumaik névadásánál vagy a zenekar elnevezésében (ezzel is adózva a Nagyok előtt)-(mondanom se kell, ugyan ez a helyzet a Slayerrel is, ám ezt most hagyjuk!). A világ bukása, egy hanyatlás pontos rekonstrukciója ez a lemez, mely bár a múlt tapasztalatait hordozza, a jelen problémáival, és a holnapok félelmeivel vegyítve. Most azt hihetnénk, hogy valami nagyon komoly és elgondolkodtató dolgot kapunk, de nem, csak puritán módon a csontig lecsupaszított zajos grindcore-t. A grindcore legendás történelmébe úgy itta be magát iszap módjára a Terrorizer, ahogy a Cro-mags a HC-ba.

Az album az “After World Obliteration” (A világ eltörlése után) kezdődik, amiből mindjárt érezhetjük is, hogy ez a lemez nem fog melódiába átfordulni, azt kapjuk, amit várunk! Ez a dal tele van támadó hangulatú, jó riffekkel, ám maga az album nem egy riff-mániás középtempózás. Inkább minőségiek a riffek, mint mennyiségiek; hiszen alapvetően egy gyors és száguldó, komplex zajos horda ez, hol a sebesség éppen úgy rombol és lázít, mint maga a szövegek, és a vokál. A hangzás jellegzetes, az első gitár húzástól, az utolsó cinig és tamig, a basszertól az állandóan pakoló kétlábdobig és kapkodó-eszeveszett pergőig. Már messziről hallatszik, mi is az a Terrorizer, mely egyszerre provokátor és propaganda, az uszítás és a leépítés toposzát hangsúlyozván. 36 perc tömény pokol, ahol a jövőnk és vágyaink a benzin, a törekvő-elégedetlen ember, pedig a gyufa.

A szövegírás tükrözi a rögtönzött válaszadást az ingerre – ösztönre – élénkítőszerre, fűszerezve a politikával, erőszakkal és a haldokló szociális helyzettel, végül is a szövegvilág sok hasonlóságot mutat a brazil R.D.P.-vel (Ratos De Porao – Csatorna patkányok; 80-as évek elején alakult HC-crossover-punk, néhol crust és grind megoldásokkal dolgozó cult bandára), csak náluk sokkal erősebb a kormánnyal való szembenállás, bár a kapitalizmus ellenesség mindkettőjüknél éppen úgy erős, mint a háborúellenesség. Ennyivel amúgy a Napalm Death szöveg koncepcióit is felhozhattam volna, és a zene is inkább Napalm Death hasonlóságokat mutat, mint Morbid Angel-t.

1989 november… mikor a Világ bukása megjelenik (mely előtt már 2 demó és egy EP napvilágot látott – szörnyű borítókkal és hangzásokkal), a saját idejében és most is kifejezi a fejlődését ennek az elidegenedett műfajnak, a Terrorizer zenéje mindvégig precíz-komplex, bunkósbot – bár mégsem ver agyon, etalon s mégis művészien kifejező, ami megcélozza mind a testét és elméjét a hallgatónak. Mindenkinek, aki az extrém metál szerelmese ismernie kéne a TERRORIZER nevét. Ismerni és elismerni egy kultikussá vált albumukat, melyet 3x adtak ki újra (a kiadások alapszíneiből tudod meg, hogy mikor kiadás; jelent meg barnán, kéken, sárgán). A 80-as évek késői korszakában megjelent album, körülbelül ugyanazt jelentette a maga idejében az újszerűségével, letaglózó tudásával és felejthetetlenségével, mint mondjuk a Thrash metálon belül a 86-os Slayer lemez (Reign In Blood – bár erre már az imént utaltam).

Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy project banda, (sorolhatnék még hasonló formációkat, ezekből a közösségekből; Meathook Seed, Extreme Noise Terror, S.O.B., Unseen Terror, etc…) tehát nem meglepő, a színtiszta tudás és töménytelen ötlet és düh megoldása, hiszen mind négyük játszik vagy játszott befolyásos extrém metál bandákban.

David Vincent – basszer és vokál (csakúgy mint a Morbid Angel-ben vagy a Genitorturers-ben)
Oscar Garcia – Vokál (Mayesti, Nausea)
Jesse Pintado – gitár (Luckup, Mayesti, és volt Napalm Death tag – (1990-2004))
Pete Sandoval – dob (Modbid Angel)

Aki még ismert arc és közreműködött az album megalkotásában az maga a producer; Scott Burns. Ő egy legendás Death metál producer, aki a Morrisound Recordsnál részvett néhány Death metál album összehozásában, s olyan bandákkal dolgozott együtt mint a: Deicide, Cannibal Corpse, Suffocation, Obituary és még másokkal.

Emlékeimben tartom még azokat a szép időket, amikor festett vagy rajzolt borítókkal jelentek meg lemezek, nem bombasztikus hangzással, de számítógéptől mentesen. Emlékszem azokra az időkre is egyben, amikor még albumokat vettünk a Nuclear Blast kiadótól (albumokat és nem szemetet, meg szerződés végett kiadott-összecsapott szart vagy pénzéhes 100 x lerágott trilogya-discoraphy válogatásokat), olyanokat, amiknek producere volt Scott Burns, azóta nyugdíjba ment és a kiadónak is ezt kéne tennie. Na de ne legyünk Mikszáth módjára romantikusak és múlt szépítők, éljünk a jelenben, de hallgassuk a múltat! Egyre gyakrabban érzem azt, akkor még volt koncepció, volt tudás és nem csak a sztárkodás és pénzéhes zenész kezek markolta hangszerek egy profi stúdióban. Ez egy darab a múltból, egy súlyos darab!!! (minden Napalm Death és Morbid Angel fanatikernek kötelező-beszerezendő – ha eddig esetleg nem tették volna meg…)

10ből 10 pont… (na de ez evidens)

A világbukás (World Downfall)

Beleestél a csapdájukba,
Becsapnak, hogy higgyél,
Hogy az emberekért futnak.

Hihet valaki is ezeknek a hazug szemeteknek?
Minden centet kipréselve belőled…

Igazságtalanság (Injustice)

Kibaszott hazugságokat gyártanak nekünk,
pénzt vesznek el a saját meggazdagodásukra,
szard le ezt az életet!
Élni egy világban csak hogy meghalj!
Nem!!!

Szar se törődik semmivel,
nem hallom a kiáltásokat bentről,
bárcsak meg nem születőként maradhattam volna!
Most szenvedek a bűneidtől!
Kihasználni valakit, hogy több hatalmat szerezz,
valakinek meg kell ezt állítania!