Raze To The Ground – Addiction

A 2005-ben alakult miskolci hatost a tavalyi demójuk óta ismerem, ami ugyan akkor még nem mutatott (a srácok elmondása szerint) tökéletes képet a zenekarról, elsősorban a "demós" hangzás végett. De nincs ezzel semmi gond, az első szárnypróbálgatás (és rengeteg koncert, tehetségkutató) után most itt a legújabb, érettebb anyag, egyelőre szintén "csak" 3 számmal.

Élőben is volt már szerencsém (igaz mindössze egyetlen alkalommal eddig) a “Rézhez”, és én már akkor is abban találtam némi kivatnivalót, hogy a vokálokon volna mit erősíteni, mert a zenei alapokkal már akkor sem volt gond.

No de lássuk akkor hogy miről is van itt szó! Mindenféle különösebb szöszmötölés nélkül azonnal beindul a brutális hentelés a Single képében. Anélkül, hogy külföldi zenekarok emlegetésébe bocsátkoznék, maradjunk a metalcore jelzőnél, a "semmi cicó, csak a brutalizmó" válfajból, amiben ugyanakkor megfér egy-egy szellősebb zenei/énektéma is! Barta Ferencnek leginkább a pincemély hörgések állnak jól, de a többi orgánumával sincs gond, engem helyenként Andy-re emlékeztet a Caliban-ból. A másik énekes (Szabó Péter) érthető okokból eltérő hangszínnel jelentkezik, ami üdítően illetve (sajnos) számomra nem mindig pozitívan hat. A nóta felén túl hallható felelgetős rész midenképpen érdekes, de szerintem meg lehetett volna jobban is csinálni. A befejezésként érkező betonozás csillagos ötös, koncerteken garantált a hangrobbanás! Remek indítás, nekem ez is maradt a kedvencem végül.

A folytatásban jön a DB VII, aminek a kezdéséről a Slipknot Blister Exists-e ugrott be, leginkább a lábdob ütemezése végett. Nagyon jó kis téma, ami aztán még a végén újra visszatér egy kis fejtegetés erejéig. Megint annyi problémám volt csupán, hogy a tiszta énektémák lehettek volna erősebbek, ezen lehetne még mit gyúrni. Azért kíváncsi lennék erre a dalra (is) élőben! Persze nem kell itt túlvállalni se a dolgokat, csak egy picit lehetne fifikásabb vokalizálással szinesíteni a képet. Amúgy végig jól, izgalmasan van felosztva a két frontember szerepe.
A két gitáros (Czeglédi Gyula és Abonyi Endre) és Böjti Tamás basszer rendkívül biztos alapot biztosítanak Abonyi András masszív dobjátékához, ami így együtt tökéletesen megfelel a műfaji követelményeknek. A súlykolós és darálós részek is jól működnek a számokban.

A harmadik nóta, a címadó zárja a 12 perces korongot, ami a már megkezdett útvonalon halad tovább. Zakatolós gitártémák felelgetős énekkel megspékelve. A dalban felbukkanó csordavokálok megint csak sokat dobnak az összképen, jó időben, jó helyen tűnnek fel és nincsenek túlzásba se véve. Így a végére ugrott be még egy zenekar neve aminek hatása körbelengte az eltelt szűk negyed órát. Ez pedig nem más, mint a régi Neck Sprain muzsikája, amiben én annak idején nagy örömömet leltem, így jelen esetben is ez a pozitív felhang kísérte végig a szóban forgó három tételt.

Negatívumként még a szövegeket tudnám felhozni, amikkel nem sikerült megbarátkoznom. Bár mindegyikről lejön a sztori, de valahogy nem túl erős ez a szövegvilág, helyenként klisés sorokkal. Talán körbe lehetett volna járni érdekesebb módon is a felvetett témákat. Engem mindenesetre nem nyertek meg vele.

Az Ep a miskolci HangArt Studio-ban került rögzítésre Károly Tamás hangmérnökkel. A felvételek 5 napig zajlottak, amit aztán egy egyhetes utómunkálat követett. A srácok rendkívül elégedettek az ott eltöltött idővel, illetve a végeredménnyel, amivel én magam is egyet tudok érteni. Végig arányosan, egyenlő erővel szólalnak meg a hangszerek. Az általam felrótt negatívumok ellenére is bizton állíthatom, hogy a mai underground feltörekvő színtéren belül az átlagosnál jobbat, többet tudtak letenni az asztalra. Bízom benne, hogy mind jobb és jobb nótákkal fognak előrukkolni az idő múlásával, mert szerintem jó úton járnak.

8/10

www.myspace.com/razetothegroundmusic

A cd-t a rttgmusic@vipmail.hu e-mail címen lehet megrendelni a zenekartól 500 forintért, illetve természetesen a koncerteken is beszerezhető a korong. Valamint teljes egészében meghallgatható az EP a myspace-en!