In Flames – Come Clarity

Tracklist:

01 - Take This Life
02 - Leeches
03 - Reflect The Storm
04 - Dead End
05 - Scream
06 - Come Clarity
07 - Vacuum
08 - Pacing Death's Trail
09 - Crawl Through Knives
10 - Versus Terminus
11 - Our Infinite Struggle
12 - Vanishing Light
13 - Your Bedtime Story Is Scaring Everyone

Hossz: 48 perc

Kiadó: HMP

Webcím: Ugrás a weboldalra

Valószínűleg nem túl sok olyan olvasó van, aki ne hallott volna a skandináv melódikus death metál nagyjairól, az In Flamesről. A death metál kifejezés persze kicsit túlzás, hiszen a svéd kollektíva az évek során rengeteg dolgot hagyott a háta mögött, köztük a kőkemény acsarkodós, gyomorból üvöltözős vonalukat is, amelyet idővel felváltott egy dallamcentrikusabb, nem kissé samplerközpontú In Flames. Persze ezek a változások nem csak a zenéjükről olvashatóak le, hiszen a zenekar megjelenése, öltözködése is változott az évek során. A kőkemény death metálos imidzsüket idővel felvátották az adidas támogatta cipők, és a menő bördzsekik – persze egy szóval sem állítanám, hogy ez a változás a kárukra írható volna. Ha őszinte vagyok, a korai lemezek igazán nem nyerték el tetszésemet, még az igazi sikereket, elismertséget kiváltó Colony és Clayman sem. Hanem, amikor a svéd ötösfogat kiadta a Reroute to Remaint – az azóta szinte alaplemezként értékelhető lemezét – megváltozott a véleményem az egész bagázsról, hiszen a R2R az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb, legzseniálisabb skandináv lemeze volt. Az In Flames egyértelműen azon a lemezen vállalta be előszőr a komolyabb énektémákat, és a kicsit érzelmesebb szövegeket is. Végül az igazi változást a Soundtrack to your escape hozta be, a dallamosság ott szabadult el teljesen. Az már persze egy másik kérdés, hogy az a korong már nem tudott annyira hatni, mint elődje.

A zenekar a múlt év közepén kezdte el az új lemez stúdiómunkálatait, amelyet Patric Ullaeus (Dimmu Borgir, Lacuna Coil) felügyelt, s a kész anyagot Come Claritynek keresztelték el. Ígéretük szerint ez lett az eddigi legkomolyabb lemezük, Jesper Strömblad gitáros egyenesen az eddigi legnehezebb, legfárasztóbb felvételnek nevezte a lemez munkálatait. A korong egyébként nem kisebb botrányt kavart azzal, hogy a csapat felmondott az amerikai Century Mediának, és terjesztésre átszerződött a Ferret Musichoz (From Autumn To Ashes, Every Time I Die, Madball).

A Take this life-fal bele is csapnak a lecsóba, technikás, és gyors riffekkel indul a lemez. Ügyes kezdés, és azonnal hallható a változás. Ez nem egy újabb soundtrack, inkább egy újraértelmezett R2R. A refrének megint nagyon dallamosak, és konstatálom, hogy Anders Fridén megtanult énekelni. Teljesen tisztán hozza a témákat, és a nyögős, elfojtott hangja egyenesen telitalálat. A szám egyébként slágergyanús, mivel az első klipet erre a szerzeményre forgatták, továbbá igen erős pozitívum, hogy már az első dal ilyen rendesen figyelemre kényszerít. A Leeches ugyanilyen tempós, és hasonlóan kellemes refrénű. Úgy tűnik Fridén nem csak énekelni tanult meg, de igazán kellemes énektémákat, harmóniákat is teremtett. Maga a dal egyébként nagyon hatásos. Bár maga a szám nem túl bonyolult felépítésű – mivel kicsit egyszerűbb is – mégis teljesen ötletes a Reflect The Storm, zseniálisan kellemes refrénje miatt.

Amikor a német Deadlock úgy döntött női vokállal – Sabine Weniger – dúsítja lemezeit, akkor talán a legjobb döntésüket hozták meg, mivel a korongokat az egyszerű metalcore átlagból kiemelte az egyedibb anyagok közé. Hogy az In Flames innen vette-e az ötletet, hogy egy ismert svéd énekesnőt, Lisa Miskovsky–t vendégül lássa egyik számban, azt nem tudom, de az ötlet hozta a várt eredményt, létrejött egy kemény, és egyben érzelemdús, de legfőképp zseniális szám, a Dead End. Az énekesnőnek minden tiszteletem, gyönyörű hangja van, tiszta és kellemes. Nem mehetek el szó nélkül a címadó nóta, a Come Clarity mellett. Már az előző lemezen is sok akusztikus téma volt (az evil in a closet jó példa rá), de ez a szám talán tipikus példája ennek a jelenségnek, ütős, lírai szám, ötletes refrénnel, s bár kicsit túl soknak tartom a samplerezést, mégis azt hiszem itt teljesen elfogadható, mivel a dal telitalálat. Az én szótáramban az örökéletű zene valahol ott nyilvánul meg, ahol már az ellőtt ötleteket is kiválóan ötvözik az aktualitásokkal, s erre a Crawl Through Knives tökéletes példa.

A befejezést végül Your Bedtime Story Is Scaring Everyone c. szám hozza meg, amely tulajdonképpen outroként funkcionál a lemezen. Teljesen nyugodt, megfelelő véget adva az anyagnak.

A Come Clarity egyértelműen túllépett a Soundtrack to your escape kiküszöböletlen hibáin, és minden kétséget kizáróan tökéletesítette a Reroute to Remain dallamosságának és keménységének elegyét. Azt hiszem a Come Clarity nem szárnyalja túl egyiket sem, amit nem is hánytorgatok fel nekik, mert mindenképpen van olyan sokszínű és változatos, mint elődjei. Jöjj világosság!

Értékelés: 10/8

Korábbi értékelések?
In Flames – Soundtrack To Your Escape (2004): 10/7
In Flames – Reroute To Remain (2002): 10/10