Feléltük a bolygót – Súlyos dallal tért vissza hét év után a Structures

Hét év után újjáalakult a Structures zenekar, a visszatérés híre mellé pedig rögtön megjelent egy új szám is.

Gyors törióra azoknak, akik nem voltak ott a prog metalcore-ősrobbanásnál: a kanadai zenekar 2009-ben alakult öt taggal, majd a rákövetkező évben kiadták bemutatkozó EP-jüket All of the Above címen. 2011-ben leszerződtette őket a Sumerian Records – ami annak idején nagy spíler volt a hasonszőrű bandák begyűjtésében -, és ugyanebben az évben megjelent a bemutatkozó lemezük, a Divided by, ami egyből fel is repítette a csapatot a nagycsoportba, többek közt mi is odáig voltunk érte. A srácoknak bejött az élet, 2012-ben és 2013-ban aztán olyan bandákkal álltak egy színpadon, mint a Parkway Drive, az Emmure, a The Word Alive, a Veil of Maya, a Betraying the Martyrs, a Vildhjarta vagy épp a Northlane.

Aztán mint a legtöbb sikersztori, ez is pont olyan gyorsan égett ki, mint amilyen sebesen fellángolt: 2014 elején, a második album megjelenése előtt Nick Xourafas, a csapat énekese kilépett személyes nézeteltérésekre hivatkozva, később a bőgős Spencer MacLean is követte. Az énekesi posztot a gitáros, Brendon Padjasek vette át – a húrtépés mellett. Májusban kijött a második lemez, a Life Through a Window, amit az elsőhöz hasonlóan szintén Will Putney felügyelt, és ez már valamivel vegyesebb fogadtatásban részesült. Ezután októberben bejelentették, hogy határozatlan időre szünetre vonulnak az év végi turnéjuk után, amire Nicket is visszahívták. Volt még szó egy, a Volumesszal közös elfoglaltságról, de abból sem lett semmi. Később Andrew McEnaney dobos az elektronikus projektje mellett Putney End nevű zenekarába is beszállt, a gitárosból énekessé avanzsált Brendon pedig 2018-ban a Northlane-ből távozó bőgős helyét vette át (aztán pár hónapja ki is lépett onnan).

2021-et írunk, hét év telt el a földbe állás óta, és amire senki nem számított, bekövetkezett: a Structures a „megmaradt” három tagjával visszatért és egy olyan súlyos dalt villantott, ami nagyjából a debütlemez leghúzósabb pillanatait idézi. A Planet Garbage nem árul zsákbamacskát: egy zsigeri dühvel átitatott szám arról, hogy romba döntöttük a bolygónkat és mindent elveszünk, mindent felélünk, fittyet hányva a következményekre. A dal videót is kapott, aminek az összes munkálatát Brendon látta el. Egyelőre nem tudunk többet a srácok jövőbeni terveiről, de ezek alapján mindenképp tűkön ülünk, hiszen a trekk lazán visszarepített minket tíz évvel az időben, amikor még virágzott a progos, matekos metalcore és a Föld is valamennyivel jobb állapotban volt.