“Mintha haverok lennétek” – Gnarwolves volt hétfőn a Dürerben.

Reméljük azért nem mi voltunk az egyetlen hedonisták, akik ezt a hetet rögtön a Dürerben kezdték. Szerintünk azért közületek is voltak jócskán, akik ellátogattak a Gnarwolves második hazai fellépésére, hiszen a tavalyi Funeral For A Friend buli után elég sokan bizalmat szavaztatok nekik. Most, hogy az este szinte csak róluk szólt azért mindenki betekintést nyerhetett, hogy ott, ahonnan a Gnarwolves jött milyen is lehet a szcéna. Ezek az arcok a merchpult körül szerencsétlenkedtek gördeszkával, meg simán odaadtak egy pólót, ha megkínáltad őket egy kis spanglival. Egyáltalán nem zavartatták magunkat, szóval nincs okotok szégyenkezni, ha a hétfői buli után esetleg másnaposan mentetek suliba, vagy munkába, mert ezek az arcok még nálatok is nagyobb faszagyerekek.

A bemelegítésért két hazai, és egy amerikai zenekar volt a felelős. A miskolci Anchorless Bodies zenéjét azt hiszem tanult kollégám már épp eleget méltatta, a dallamos hardcore itthon (is) újra felszálló ágra került, ezek a fiúk pedig épp annyira felelősek ezért, mint a Dryvia, vagy a PETOFI legénysége. Azt kell mondjam, élő teljesítményükre sem lehet igazán panasz, énekesük nem sok pillanatot töltött a színpadon, ő az egész zenekar nevében kivette a részét a mozgásból, míg a hangszeresek inkább precízen játszották azt, amit kell. Egy pillanatra sem akarták húzni az időt, a bemelegítő lendület ennek köszönhetően töretlen maradt, néha bemondták, hogy éppen mi következik, hátha érdekel valakit, és már a húrok közé is csaptak. Szegény esztergomi Have No Clue-ra viszont rájárt a rúd rendesen, nem hinném, hogy ez volt most életük bulija. Húrszakadástól kezdve, kínos csenden át minden volt, ami nem kívánatos egy punk koncerten. Próbálták ugyan oldani a feszültséget többnyire azzal, hogy saját magukon poénkodtak, de azért jó lecke volt ez nekik arra, hogy belássák, egy (vagy esetükben kettő?) frontembernek ennél jócskán lazábban kell viselkedni, ha nem kívánatos kiállásra kerül sor. Dalaik egyébként teljesen egységes színvonalú pop-punk slágerek, szóval mikor éppen zene szólt, akkor egy szóval sem lehetett indokoltan rájuk kötni, sőt még a Varga Dani (The Last Charge) is tiszteletét tette a közös dalukban.

Ejtettem már szót korábban arról, hogy egy amerikai zenekar is vendégeskedett a Gnarwolves előtt, ez a csapat a PRAWN névre hallgató brigád, akik a hanyagul öltözködős, szövegközpontú, elszállós emo vonalat képviselik, és mint kiderült sokkal nagyobbat képesek alkotni élőben, mint a felvételeiken. Ennek egyáltalán nem az az oka, hogy hatalmas színpadi jelenlétük lenne, sőt, konferálni például alig akartak, minek is, elvégre ők úgy voltak vele, hogy valószínűleg itt a kutya sem ismeri őket majd, akinek meg megtetszik esetleg amit ők művelnek, azok elolvassák a plakáton a nevüket, és utánuk keresnek. Akkor miért is volt az este legnagyobb katarzisa a PRAWN? Mert míg lemezen túlságosan is lapos post-rock hangzással keverte ki az ügyeletes hangmérnök a dalaikat, addig élőben ez az egész sokkal konkrétabb, dinamikusabb, és pozitív értelembe véve nyersebb! Mint egy pici Brand New. Akik nem voltak ott, azok remélhetik, hogy lesz alkalmuk elcsípni még egyszer őket valahol, tényleg.

Hogy mennyire laza, és barátságos fickók alkotják a brightoni Gnarwolvest, és hogy mennyire képesek egy külvárosi garázzsá alakítani bármilyen koncerthelyszínt, az igazából most derült ki igazán, mikor lényegében az egész este róluk szólt. Ahhoz, hogy a Gnarwolves életérzését körülírjuk nem kell semmilyen szakkifejezés, elég megnézni, hogy milyen például a molinó mögöttük. Egy szakadt, átizzadt lepedő, amit valamelyikük a nővérével kibatikoltatott rózsaszínre, felírták rá alkoholos filccel (ami nyilván egy idő után lekopik) a nevüket, azt hogy punk zenét játszanak, meg hogy szeretik a füvet, középre pedig rányomtak egy rikító Vans-logót, hogy mindenkinek egyértelmű legyen, hogy a gördeszkázást is szeretik, és kész. Lényegében a zenéjük ugyanilyen, élőben is, meg lemezen is. Ha ők jól érzik magukat, már pedig ők tényleg jól érzik magukat, akkor te is jól fogod. Ha a buli közben megkérdezik tőled, hogy mi legyen a következő szám, és te mondasz egyet akkor ők azt játsszák el. Tényleg mintha haverok lennétek.

A meghívást köszönjük az Emptiness Bookingnak, a videókat pedig Vincze Csabi kollégának! <3