2021. november 19.
A budapesti Inhale Me az utóbbi bő két évben komoly változásokon ment át: a zenekar háromötöde kicserélődött, majd Csiki Dávid dalszerző-gitáros Dániába költözött, hogy továbbtanuljon. Közben a tagok folyamatosan tartották online a kapcsolatot, és megírtak egy lemeznyi dalt. Pár alkalommal Dávid haza tudott utazni, így felvettek egy-egy klipet az új dalok egy részéhez. Ezek közül már megjelent a Faces, amit eredetileg a készülő anyag előfutárának terveztek a srácok, de mégsem került fel rá. Utána jött a Renegade, amely a csapat új irányvonalát mutatta meg, most pedig itt a teljes EP, amely a Cursed címet kapta. A cikk végén hallgatható, és Spotify-on is fent van.
A megszokott minőségi hangzásról ezúttal is Tóth Gábor (Ghostship Recordings) gondoskodott, a borító pedig egy brit tetováló, Craig Robson (Daggers for Teeth) alkotása.
Dávid kifejtette gondolatait az EP-ről és külön-külön a dalokról is.
Az EP egy érzelmi hullámvasút: a maga 15 percével biztosan kiszakít majd a valóságból, míg reggel munkába mész a metrón vagy éjszaka sétálsz hazafelé egy átpiált éjszaka után. A dalok úgy is tudnak egy egészet alkotni, hogy témailag és stílusilag is eltérőek. Más arcunkat mutatják meg, változatosak és sokféle stílusból merítenek, míg Brúnó üvöltése egy új dimenziót nyitott meg a hangzásunkban. A dallamos ének mellett az üvöltés a tőle megszokott kiszámítható mélyek mellett egy elemibb oldalát is megmutatatja.
Az elsőnek megjelent Renegade a modern metalcore elemeivel remek választás volt első single-nek. Aztán a Black Market leszakítja az arcod, míg letargiába taszít. A témája a fogyasztói társadalom és a modern kori rabszolgaság, az emberi élet kontra anyagi haszon egyoldalú harcát mutatja be. Az utolsó másodpercig szétvisz. Hamarosan vizuálisan is alátámasztjuk a dalt, aminek munkálatait mind DIY módon magunknak csináltuk, míg az utómunkáról Sergey Stovba gondoskodott, akárcsak a Renegade esetében.
A harmadik tétel egy kérdőjelekkel teli útvesztőbe kalauzol el, ahol a megoldás az elengedés, és a múlton való továbblépést nyújthatja, de megéri lemondani a jóról, ha már egyszer a miénk volt… (?) Zeneileg talán a legfülbemászóbb dal az EP-ről. A negyedik, talán legszemélyesebb tétel egy fiú és egy apa örökös ellentétéről szól, ami tele van rivalizálással, lemondásokkal, büszkeséggel és megbánással. A dal zeneileg is megvalósítja ezeket a változatos érzéseket.
A Black Market készülő klipje mellett a zenekar koncerteket is tervez, további infók hamarosan.
