A Korn gitárosa szerint a banda új lemeze az utóbbi idők legjobb és legsúlyosabb anyaga lesz

Bármennyire is úgy tűnhet, hogy a Korn jelenleg csak a debütlemeze 30. évfordulójával, az ehhez köthető turnézással és az Adidasszal közös ruhakollekciójával (valamint egyéb fura mörcsökkel) foglalkozik, a nu metal-keresztapák a háttérben teljes gőzzel hegesztgetik a 2022-es Requiem folytatását. Igaz, ez a vártnál kicsit lassabban történik, de hát jó munkához idő kell, főleg, ha abból

az utóbbi évek legjobb és legsúlyosabb Korn-anyaga fog megszületni.

Legalábbis ezt mondta Brian „Head” Welch alapító gitáros, aki nemrég adott egy interjút a WSOU 89.5 FM-nek. Hogy ezt a kijelentését mivel magyarázza, arra ki is tért a rasztás zenész:

Szenvedélyesen és intenzíven dolgozunk az új anyagon, és igen, egy kicsit le vagyunk maradva, de ez főként annak „köszönhető”, hogy nagyon mélyen beleástuk magukat a megfelelő hangok, hangszínek és felvételi technikák keresésébe, és minden szempontból odafigyelünk a mikrofonozásra meg a jelszintekre, mert hiába szeretem az elmúlt tíz évben készült lemezeinket, szeretem a dalokat, de valami mélyen belül azt súgja nekem, hogy hangzás tekintetében még azokat is túl tudnánk szárnyalni.

Sokkal többet foglalkozunk ezekkel az új dalokkal, jóval több pénzt is költünk rájuk [nevet], és nincs mögöttünk kiadó, mindent mi magunk fizetünk. Épp ezért is szeretnénk kicsit boncolgatni a hangzásunkat, fel akarjuk eleveníteni, honnan jöttünk és hogyan csináltuk anno. Egy vintage Korn-érzést akarunk egy modern csavarral – már ami a megszólalást illeti. Úgy érzem, közelebb vagyunk egymáshoz most a stúdióban, mint valaha, Jonathan [Davis, énekes] pedig minden napját ott tölti.

Szerintem évek óta ez a legjobb és legdurvább cuccunk. Nyers, lecsupaszított, mind hangzásban, mind producerelésben, mindenben.

Hol is hallottuk már ezt pontosan? Ja igen, minden metalzenekar minden lemezének megjelenése előtt. Nem mondom, hogy Head a farkast kiáltó kisfiú a meséből, de előbb halljunk inkább valamit abból a lemezből, mielőtt szuperlatívuszokkal dobálózunk – nyilván értem én, hogy működik egy promóciós folyamat, de akkor sem próbálsz meg eladni egy lábatlan lovat azzal a címszóval, hogy az egy hasonló.

Mutatjuk is a teljes beszélgetést, alatta hogy hogyan hangzott legutoljára a Korn, még lejjebb pedig hogy mi az elérni kívánt cél: