2024. február 1.
A 2022-es Sohanyár lemez és a tavalyi Tótágas klip után végre új anyaggal jelentkezik a Plazúr. A kölyökklubcore-nak is nevezett pop punk-zenekar második lemeze, a Kísértetek inkább egy válogatásként értelmezhető, mint egy egységes albumként, mivel a dalok egy ötéves időszak alatt lettek megírva; vannak rajta koncerten már rég játszott és új számok egyaránt. Stílusában is jóval szerteágazóbb az elődjénél, de ami közös a két anyagban, az továbbra is az érzelmes, nosztalgikus, eltaknyolt tinédzserkor megidézése, sűrü pop punk és alter hatásokkal. A felvételek most is Botlik Matyinál készültek (Grenma Studio), a borító pedig ismét Prakfalvi Anna munkája.
Jakab Tomi énekes-gitáros mesél a lemezről, valamint külön-külön az egyes dalok hangulatáról, mondanivalójáról is:
A Kísértetek egyértelműen a Sohanyár testvérkéje, nehéz is lenne önállóan beszélni róla. Ugyanis amíg első lemez dalai kb. másfél év alatt kigurultak, és kiadtak egy összefüggő történetet, addig a második inkább epizódokat mesél el, és a dalok nagyjából öt év termései. Zeneileg is ez a helyzet: a Sohanyáron sokkal egységesebben hoztuk az alter és a pop punk kevercsét a legtöbb dalban, a Kísérteteken inkább elkülönülnek ezek a hatások, és vannak pop punk-dalok, meg alterdalok.
A számok összerakásánál és felvételénél, illetve a videóklipek, borító stb. készítésénél volt bennem egyfajta bizonyítási vágy, kompenzálni akartam az első album megjelenésbeli töredezettségét. Szóval tavaly év elejétől eléggé beosztottam, hogy mit mikor csináljunk, ez felelős azért is, hogy sok a régi dal a lemezen, az újabbakkal egyszerűen nem készültünk el időben.
Az album címe is a „novelláskötet” jellegből fakad, talán az a kapocs a dalok között, hogy mindegyikben elakadt valahol vagy valamiben a főszereplő, és így kicsit kísértetté vált. Nem mindig érzem jó ötlenek külön-külön írni a dalokról, de itt talán az időbeli szórás miatt indokolt, fel is tüntetem mindegyik mellett az évet, amikor a dalkezdemény és a szöveg megszületett. (Ezek nálam később nem szoktak változni, még akkor sem, ha évekig gyúrjuk a dalt.)
1. Tótágas (2021):
A Horrorra akadva megjelenésekor írtam, az első sorig benne ragadtam a horroros szimbolikában. Ahogy a premierkor is mondtam, a zenélésben való megrekedtségemről szól, talán ez a legszemélyesebb dal a lemezen. Zeneileg nem túl nagy megfejtés, szimpla Green Day-es pop punk, de valahogy a pár apró trükk miatt, amiket beleragadtunk, nagyon jól esik játszani.
2. Elfáradtam (2020):
A Paralellák EP dalaival egyszerre született, kb. aznap, amikor a világjárvány eldurvulásakor hazaküldtek otthonról dolgozni. Többször is rossz buszra szálltam, és elhúzódott a hazaút. Amúgy érdekes, mert szövegileg inkább szól az „aktív” világról, mint az akkori leállásról. Zeneileg ez sem túl bonyolult, mégis sokáig próbáltuk véglegesíteni a szerkezetét, végül lecsaptunk minden felesleges(nek ítélt) variációt, és maradt a lényeg két percben.
3. Pokémonok (2017):
Az egyik első Plazúr-szerzemény, rajta is volt a nulladik EP-n, amit még egyedül vettem fel. Ez az egyetlen dal, amit még játszunk abból a négyesből, illetve emiatt a szám miatt csatlakozott hozzánk Dávid, ezek miatt szerettünk volna belőle egy zenekaros verziót. Talán itt érdemes megjegyezni, hogy a Plazúr-szövegek 70-80 százaléka fiktív, ez is az, igen, pózer vagyok. :)
4. Vérhold (2018):
Ez még Ludovika-dalnak indult anno. Aztán amikor a Plazúrral próbáltunk vállalható hosszúságú szettet összerakni, a vámpíros tematika miatt jó csavarnak tűnt ezt is játszani, akkoriban sokat pörögtem a popkulturális utalásokon. A lemez itt tér le először az alaposan kitaposott pop punk-ösvényről, még orgonát is raktunk rá a stúdióban, amitől egészen kikerekedett.
5. Miért pont téged (2021):
2021 eleje egy elég fura időszak volt, már nagyon kivoltam a karanténtól, és rácsúsztam az újhullámos rapper pop punkra, annak az eredménye ez a dal. Magamhoz képest elég sűrű a szöveg, a refrén nagyjából egy hangmagasságban van a verzével, ilyenek. Itt még elég friss volt az irodista lét élménye, nem igazán jött be, reflexből máshova akartam elhelyezni magam, ebből lett a szöveg. Mondom, kurva nagy pózer vagyok.
6. Erdő (2019?-2020):
Na, ez a dal tényleg évek alatt született, először csak az alaptémát játszogattam, aztán valamikor 2020 nyarán jött rá a négy sornyi szöveg az államvizsgára tanulás közbeni sétákkor. Zeneileg a ’90-es évek emója, illetve a Weezer voltak az inspiráció, aztán a stúdióban meglepően posztrockos lett az outro.
7, Andris (2021):
Írni akartam egy korai Green Day-dalt, ez lett belőle. Kb. 10 évvel ezelőtt volt egy másfél éves időszak, amikor önmagam alapos szétcsapása gyakori pont volt a napirenden, volt is egy-két hasonló arc a környezetemben, az ilyen arcokról szól ez a szám.
8. Lányok (2015?-2016):
A szöveg pontos keletkezésének ideje kissé homályba vész, viszont azt tudom, hogy 2016 nyarán Egerben egy híd alatt Dori azt kérte, hogy énekeljem el ezt a dalt, mert tök fasza volt ott a visszhang. Az, hogy bekerült a Plazúr műsorába, a Vérholdhoz hasonlóan a korai „szettfeltöltés” eredménye, én aztán el is akartam hagyni az első adandó alkalommal, de Dori kitartóan elő-előkaparta. Nyilván amióta megint játsszuk, rengetegen mondják, hogy ez a kedvencük… A stúdióban ennél a dalnál is szabadjára engedtük a fantáziánkat, egészen különleges lett a végeredmény. Amúgy vicces, hogy az első két Plazúr-album „tömbjét” a legöregebb dalunk zárja le, ráadásul a szöveg is abból az időszakból származik, amihez a nosztalgia széttorzított távcsövén keresztül próbálok visszatalálni.
A zenekar tavasszal turnéra is megy az új lemezzel, az alábbi helyeken lehet őket elcsípni:
