Hírek Kritikák Beszámolók Interjúk Premierek Kult Másvilág Blog
Premierek

A harag nem kell, hogy nyomasztó legyen - Orion Dawn-kislemezpremier

A hazai underground egyik legötletesebb zenekara öt új dalban járja körbe a harag különböző formáit az új Banger EP-n.

Borzasztóan sokat, közel hét évet kellett várni, hogy hazánk egyik legleleményesebb zenekara, az Orion Dawn végre új lemezt adjon ki. 2018 egyik legjobb albuma, a Poles Apart megjelenése óta sok dolog történt a zenekarral, rengeteg hatás és élmény érte őket, amiket a most nálunk megjelenő Banger című kislemezen keresztül adnak át a világnak.

A budapesti székhelyű bagázs minden egyes kiadványával képes volt egyedit alkotni és megújulni úgy, hogy megmaradjon a jellegzetességük. A most érkezett EP ismét egy új oldalukat mutatja meg, az eddigieknél változatosabb módon.

Az ötszámos anyagból már két dal megjelent, rendkívül ötletes videoklipek formájában (Monster, Anger), ezekről már sokat sztorizott a zenekar, most pedig Kovács Gábor énekes-dalszerző mesél nekünk a további három szerzeményről is:

Elég sokat agyaltunk, hogy melyik 5 szám jelenjen meg először egy kislemez formájában. Az Anger és a Monster adott volt, ezekhez pedig 3 olyan dalt választottunk, amelyek megmutatják azt, hogy mire lehet majd számítani az ősszel megjelenő nagylemezen: mindenre.

A Goblin McGreedy aránylag a dalírási folyamat vége felé érkezett meg és körvonalazódott, így a 3 új szerzemény közül ez az, ami leginkább leírja a zenekar (és a minket körülvevő, elbaszott módon üres emberek hangos szavától zengő, hamis értékrendet hirdető, pénzéhes és mohó világ) jelenlegi hangulatát, és azt a vonalat, amit valószínüleg tovább is fogunk vinni a későbbiekben. Nagyon nagy kedvencünk.

A Slow Death szinte már nyugdíjas a többiekhez képest, mert ez egy covid-gyermek volt. Eléggé megviselt az az időszak, a közhangulat, az Angliából hazaköltözés, a karantén, de szerintem ezzel nem voltam egyedül és valószínűleg nem is mondok újat senkinek. Szar volt, na. Érdekes így a dalon keresztül visszatekinteni arra a szeletre az életemből. A kevésbé izgalmas része sajnos az ennek a történetnek, hogy mára már teljesen más értelmet nyert a szöveg. Mindegy is, tök klisé lett volna covid alatt előjönni ezzel a számmal, így már máshogy van súlya.

A Never Ending Reign az idő szempontjából egy hibrid szülemény. Nagyon hamar megvolt már az alapötlet, de a végső formáját és a szöveget szinte az utolsó pillanatban kapta meg. Visszatekintve olyan gyönyörű átmenetet képez a zenekar régi és új világa között, hogy ezt kitalálni sem lehetett volna jobban. Régóta szerettem volna egy dalt, ami teljes káoszba fullad, hát itt van. Meghallgathatod azt a látványt, ami az ablakon kinézve tárul eléd.

Összességében mindegyik dal a harag egy-egy különböző formáját írja le. De ez nem kell, hogy nyomasztó legyen, sőt nem is az. Ezt ugyanúgy meg kell élni, mint bármelyik más érzelmet, megérteni a gyökerét és erőt meríteni belőle.

Hallgassátok a számokat, olvassátok a szövegeket, mi pedig befejezzük addig az EP-hez tartozó klipeket, valamint további koncertdátumokkal is jövünk hamarosan. Ősszel pedig LP.

A stúdiómunkálatokat saját kezűleg végezték a srácok a próbetermükben kialakított házi stúdiójukban, a keverésért és a maszterért pedig Zwickl Ábel a felelős. A borító Bodnár Dávid alkotása.

Az új számokat május 10-én, a Dürer Kertben lehet először élőben hallani, a szintén lassú malomkerékkel örlő Lightchaserrel közös dupla lemezbemutatón, ahol a The Vernal és a Building Ruins is fellép.

A lemez az összes nagyobb streamszolgáltatónál végighallgatható.

Fotó: Bodnár Dávid