Kettőzött erővel – Ghostchant/Wasted Struggle split

A Ghostchant idén indította útjára tevékenységének magjait a hallgatóság körében, és az indító EP, a Slaves meg tudott felelni az elvárásoknak, amik azért elég magasak voltak. A tervek szerint azt még további 3 fogja követni, illetve splitek, melyeknek sorát ez a kiadvány nyitja a szintén budapesti Wasted Struggle-lel közösen, akik nem léteznek túl régóta, de sötét hangulatú, rengeteg metalos elemet tartalmazó hardcore-jukkal ők is elég népes rajongótáborra tettek szert és ebben az év elején kiadott Plaguebringernek is van szerepe. Ezek a csapatok most egyesítették az erejüket, és ideje megnézni, mire mentek.

Az oldalak felépítése ránézésre is elég egyértelműnek tűnik: mindkét banda két dalt hoz, egy hosszabb (5 perc körüli) sajátot, és egy 1 perc körüli HC feldolgozást a 90-es évekből, de ezekről majd szót ejtek, amikor odaérünk. A Ghostchant indítja a lemezt a The History That Broke Usszal, ami a Slaves pár tételéhez hasonlóan egy bevezetőszerű témázással startol, aztán beindul (ezt amúgy a Harm’s Way tökélyre fejlesztette tavaly), de nem a tempó tekintetében, hanem a súlya kétszereződik meg, és ez a lassú, súlyos, keserű hangvételű döngölés kicsit a Neurosist juttatta az eszembe a debüt black metalos hatásaival szemben. Ezután következik a Catharsis In The Belly Of The Demonjának a reinterpretálása, ami elég korrektre sikerült, ez a kicsit thrashesebb riffelés megint egy új arcát mutatja meg a Ghostchantnek. A Wasted Struggle körülbelül ugyanezt a sémát követi, az ő saját számuk (Cycles) is lassabb vizeken evez, de itt nem annyira a súlyon van a hangsúly, a gitárok inkább elszállósabbra vannak véve, és itt már a metalosabb hatások is felismerhetők (a The Secret lightosabb pillanataira emlékeztető a dolog). Erre húzzák rá a Left For Dead Pulling Teethjét, ami sokkal punkosabb (már egyszerűség tekintetében) mint a Ghostchant által választott tétel, és nagyon jól is áll nekik. Szövegileg is rendben van mindkét oldal, elég sötét hangvételű mindkettő, az egyik egy apátiába süllyedt nemzetről (na, vajon melyik az?), a másik pedig egy apátiába süllyedt és az abból kivezető utat kereső emberről (amúgy a borítón a falra írt sorok is a dalokból vannak), elég érdekesek. Az egész kiadvány az amúgy, 10 perc ide vagy oda, ilyennek kell lennie egy splitnek. Rövidnek, de velősnek. 8/10