2021. július 30.
Még a nyár elején éledt fel váratlanul a régóta háttérbe vonult The Last Charge. A 2010-es évek megkerülhetetlen hazai hardcore-csapata hét évvel az utolsó, Anima Sola című kislemeze után adott ki egy új dalt: a One Last Dance egy igazi energiabomba, ám egyben egy igencsak hattyúdal érzetű szám is, melynek kapcsán kikérdeztük a zenekar énekesét, Varga Danit, és a csapat dobosát, Császár Petit. Szóba került a magunk mögött hagyott időszak, a hazai helyzet -mind zeneileg, mind társadalmilag -, valamint a zenekar homályos státusza és jövője is.
Majd 10 éve voltatok nálunk utoljára interjúzni, és új dalt is 7 éve adtatok ki. Nyilván rengeteg dolog történt azóta, de mégis zeneileg mivel foglalkoztatok? Pár koncertre ugyan összeálltatok, ennek ellenére elég inaktívak voltatok.
Peti: Igazából az Anima Sola megjelenését követően még egy évig aktívan koncerteztünk, de pont az utolsó külföldi turnéról hazatérve úgy döntöttünk, hogy abbahagyjuk vagy szüneteltetjük az aktív koncertezést. Nem szerettük volna nagy dobra verni a történetet, ezért csak csendben eltűntünk. Csak új számok írására akartunk koncentràlni, de azt is mindenfajta megkötés nélkül, ezért felmondtuk a próbatermünket és átköltöztünk a szüleim garázsába, mint egy gimis banda. Jó időszak volt, akkor próbáltunk, amikor éppen kedvünk tartotta és ráértünk, született pár demó felvétel is, többek között a One Last Dance ősverziója. Aztán ez a sztori elhalt, és igen, arra a két nagyon emlékezetes bulira összekaptuk magunkat, de utána tényleg úgy éreztük, hogy most elég, majd egyszer.
Miért gondoltátok, hogy újra együtt szeretnétek zenélni? Mi volt az az impulzus, hogy ismét próbaterembe, majd stúdióba mentetek?
Peti: Jani már nem bírt magával és írt egy szàmot. Pontosabban átírta a már említett verziót. Bedobta az ötletet, hogy csináljuk meg, forgassunk klippet, legyen csinnadratta. Nem kellett egyikünket sem győzködni, hiányzott már a zenélés.
Eléggé hattyúdal érzése van az embernek az új dal kapcsán, mit tudnátok róla mondani? Ez egy egyszeri visszatérés volt részetekről, vagy számíthatunk további újdonságokra?
Peti: Nem titok, a szám egy búcsúszámnak íródott, annak szántuk az elejétől fogva, de azzal a feltétellel, hogy lehet, nem az lesz. Ha később újra lesz kedvünk írni valamit, akkor írunk és kijövünk vele. Ha nem, akkor meg nem. A lényeg az, hogy a zenekart eddig sem kívántuk és ez után sem kívánjuk feloszlatni, állandó nyugvó állapotban vagyunk és lehet, hogy néha jelentkezünk valamivel. Ki tudja, lehet, hogy már most egy új számon dolgozunk…
Dani: Máshogy működik a zenekar most, mások a célok és más a tempó, mint amikor még az aktuális lemez, koncert vagy turné adta a határidőket. Részemről ez a szám elsősorban egy köszönetnyilvánítás mindenkinek, aki velünk volt és van.
Úgy egy évtizede szerződtetek a Beatdown Hardwear nevű német kiadóhoz, ha jól láttam az új szám is náluk jött ki. Ezek szerint még mindig jó kapcsolatban vagytok velük. Mit szóltak a „visszatérésetekhez”? Egyáltalán milyen volt az új dal fogadtatása itthon és külföldön?
Dani: A Charge For Life lemezünk megjelenése nagyjából egybeesett Európában a beatdown hardcore berobbanásával, illetve a BDHW kiadó indulásával. Így a kezdetektől összekapcsolódott a történetünk és mindig öröm volt látni a kiadó fejlődését, sorozatban adják ki a király zenéket a mai napig. Nagyon örültek, hogy van új zenénk. Megbeszéltük, hogy fizikai formátum egyelőre nem lesz, viszont a digitális megjelenéshez biztosítják a csatornáikat. Összességében fantasztikusan jó volt a fogadtatás. Egész hátborzongató belegondolni, hogy mennyi országban jártunk és szereztünk barátokat, akikkel most az új szám révén is újra kapcsolatba tudunk kerülni. És igaz mindez itthonra is.
Dani, a dalszövegeid kapcsán már a 2012-es interjúban azt mondtad: „A társadalom és a gazdaság romokban, a kultúra és a morál irányítottan lezüllesztve… Bizonytalanság, válságból válságba bukdácsolás… Adósságcsapda, az ország kétharmada szegénységben. A nyugati jóléti világ perifériája vagyunk, teletömve üres politikai szlogenekkel és a fogyasztói kultúra értéktelen árucikkeivel.” A helyzet nemigen javult, sőt. Mit gondolsz, a mai helyzet mennyiben más, hova jutottunk?
Dani: Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de igen, ezek a gondolatok benne voltak, vannak a szövegeimben, és bár ma egy-két dolgot máshogy fogalmaznék meg, alapvetően nem sokat változott a véleményem. Végig tudnám beszélni a teljes interjút is az említett témákról, ám a dalszövegeinkben egyes személyes benyomások mellett mindig is inkább általános társadalomkritika volt jelen.
Jó régóta a színtér oszlopainak számítotok, hogy érzitek, mi változott az indulásotok óta? Hogy viszonyultok az új hazai zenekarokhoz, kik a kedvenceitek? Felemelkedtek már az egy évtizede hiányolt színtérépítő hardcore-zenekarok? („Ami szerintem hiányzik, hogy most nincs egy kicsit több embert megmozgatni képes, úgymond színtérépítő hardcore-zenekar, mint amilyen utoljára például a Hold X True vagy a Bridge to Solace volt.” – Dani, 2012)
Dani: Pont a járvány kitörésekor költöztem haza Magyarországra, úgyhogy elég régen jutottam el bármilyen koncertre itthon. Nekem rengeteget adott, hogy bekerült a hardcore/punk az életembe úgy 15 éves koromban, és kötődhettem többek között az említett bandákhoz. Remélem, hogy most is vannak olyan zenekarok akik ezt tudják adni a fiataloknak. Úgyhogy várom a tippeket, milyen bandákat kéne meghallgatnom!
Peti, mivel foglalkoztál az elmúlt években? Mik voltak a prioritások, milyen bandákat viszel most?
Peti: Igazából a 2013-as csatlakozásom óta sehol máshol nem zenélek, és itt sem igazán, haha. Viccet félretéve, a zenekarozás elhalásával maga a dobolás is hátrébb sorolódott az életemben. Kevés időm van rá, ezért egyszerre csak egy projekttel tudok foglalkozni. Márkkal lejártunk egy évet próbalni, hogy kicsit más stílusban indítsunk egy bandát, de mikor tavaly elkezdődtek a TLC próbák, akkor ezt félretettük. Év végére tervezek 1-2 új covert, érdemes majd lesni.
Láthatóan az energia még mindig a régi – élőben is lehet veletek találkozni a közeljövőben? Mik a tervek?
Peti: Igen. Egyelőre ennyi… :)
Dani: Markynak van egy terve, miszerint megírjuk a legagresszívabb TLC-számot…
Koncertfotók: Bodnár Dávid
