Valaki fennhangon, gátlástalanul belefingott egy Sleep Token-koncertbe

Az emberi szellentés, bélszél, popószó, hátvágánygáz, segglehellet, farszél, vagy egész egyszerűen pukika alattomos egy dolog: néha a legnagyobb küzdelmek árán se tudjuk benn tartani (elvileg nem is egészséges az, innen is jön a mondás, hogy „jobb kint, mint bent”), viszont az illem és legtöbbször a helyszín nem kul(a)tiválja ezt az amúgy teljesen normális – és roppant vicces – testfunkciót. Mi pedig itt a NuSkullnál egyszerűen imádjuk, ha kedvenc helyeinken, az élőzenei koncerteken ilyen-olyan salakanyagok hagyják el gazdáik testét. Szar dolog erről beszámolni, de hát valakinek ezt is meg kell tennie.

Történt ugyanis nemrég, április 29-én, hogy napjaink egyik legfelkapottabb bandája, a nemsokára új lemezzel jelentkező brit Sleep Token az ausztrál turnéja keretében az ország legnagyobb városában, Sydney-ben lépett fel. A Metro Theatreben megrendezett koncert zökkenőmentesen zajlott (nem úgy, mint honfitársaik, az Architects múltkori ausztrál koncertje), egészen a nyolcadik számig, ami az Atlantic volt. Itt eset meg ugyanis, hogy a dal egyik lassabb, halkabb szegmensében – ahol csak az énekes, Vessel dalol, minimális hangszeres kísérettel – valaki eleresztett egy akkora, kifejlett galambot, hogy a Taco Bell részvényei azóta is a sztratoszférát verdesik. A konkrétan kihallható esetről természetesen videó is készült, amiben egy össznépi kuncogás is hallatszik, úgyhogy az, amit annak hiszünk, egészen nagy valószínűséggel az is volt.

A videó a Sleep Token Vesselposting (+Worshippers) zárt rajongói Facebook-csoportba került fel először, onnan képernyőlötte ki egy Twitter-felhasználó, hogy mind átadjuk magunkat az élménynek, illetve azóta már több rajongó is feltöltötte a saját felvételét YouTube-ra, a viralitás jegyében. Az ominózus gatyarohasztó démon az ötödik másodpercnél tör a felszínre, és én személy szerint kicsit sajnálom, hogy nem a The Summoning (magyarul a megidézés) alatt engedte hősünk szabadjára a picsafüstöt, bár a decibel alapján arra következtetek, hogy ha ez tovább bennmarad, akkor egy Turnstile-incidenssé fajult volna a britek meghitt, babacsináló szeánsza.

Itt pedig 1:01-nél tör fel a k(r)aken: