2024. december 3.
Közeleg az év vége, vele együtt pedig annak az ideje, hogy az összes (online) magazin, felület és tartalomgyártó értékelje 2024-et, és ezzel együtt mindenféle kategóriában szabadjára engedje a listáit. Nyilván ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem minden évösszegző nyeri majd el mindenki tetszését, de az még így is komoly, hogy a világ egyik legnagyobb popkulturális magazinja, a Rolling Stone mindössze egy, azaz 1 darab metal lemezt volt képes felrakni a 100-as toplistájára.
Furcsa egy idősíkot írunk jelenleg, ugyanis vannak olyanok, mint pl. a kisses Gene Simmons, aki szerint a rock még mindig halott, de mégiscsak nehéz ezt így ilyen formában kijelenteni, amikor ott vannak az olyan friss és feltörekvő nevek, mint a Knocked Loose, a Spiritbox, a Bad Omens, a Sleep Token, a Turnstile, Poppy, vagy régebbi arcok közül az Avenged Sevenfold, a Bring Me the Horizon, a Gojira meg persze a frissen visszatért Linkin Park, akik olyan helyekre juttatják el a metalt, a punkot meg a hardcore-t, amilyen szinteken (oké, nem Taylor Swift-i magasságokban) nem túl gyakran volt. Meg amúgy is mit tud egy kiöregedett rocker, aki eladta a zenekarát digitális avatarokért cserébe, és főállásban tehetségkutatókban pöffeszkedik – amikor épp nem nőknek tesz illetlen megjegyzéseket.
Na, de a lényeg – amit a szemfülesek már a borítóból kitalálhattak -, hogy a Rolling Stone által megtaposott szeretett kis műfajunk egyetlen képviselője a büszke 93. helyen nem más, mint Kerry King, a Slayer gitárosa, aki idén adta ki első szólólemezét, From Hell I Rise címmel. Nem mondjuk, hogy lett volna ennél jobb befutó is erre az egy helyre, de… de. Rockelőadók közül se volt akkora merítés, de azért felkerült a listára többek közt az ír poszt-punkos Fontaines D.C., a 16 év után új lemezzel jelentkezett The Cure, az indie-punk Mannequin Pussy, valamint a The White Stripes feloszlása óta szólóban ténykedő Jack White.
Nem mondjuk, hogy a RS azonnal akassza szögre a billentyűzetet/írógépet, vagy csak kezdjen el jobban foglalkozni a metallal, mert nyilván egy akkora lefedettségbe, mint az övék, nagyon sok különböző stílusból kellett szanálni. Szerintünk 2024 így is egy pezsgő év volt ezen a fronton – elég csak megnézni azokat a lemezeket, amikről mi is megemlékeztünk – és talán ezeknek a műfajoknak több szereplője is megérdemelt volna egy kis rivaldafényt, mint egy feloszlott (de néha vissza-visszatéregető) zenekar gitárosának albuma, ami egyébként pontosan úgy szól, mint a szóban forgó banda. Basszus, hát még a Grammy is össze tudta szedni magát valamelyest! Egy biztos, mi jóval nagyobb figyelmet fogunk fordítani a torzított gitáros műfajokra, amikor eljön az ideje az összegzésünknek, és ígérjük, hogy nem kell sokat várni rá!
