2012. november 14.
Miután két hete egy egész országnak okot adott a Stubborn arra, hogy megjegyezze Kerekegyháza irányítószámát új, kétszámos felvételével, a srácok Katrinák Márkkal, a Téveszme gitárosával (és az Emptiness Booking atyjával) elindultak első Európa-turnéjukra, amit itt, a NuSkullon dokumentál az énekes Halák Árpi. Az alábbi összeállítást Svájcból kaptuk, fogadjátok sok szeretettel:
Indulás Kerekegyházáról délután kettő órakor, kocsi teli rakva minden szükséges, és persze némi teljesen felesleges cuccal. Pesten felvettük Tomit, Márkot, a frissen nyomott merch-et, aztán irány Szlovákia, Gúta. Pár bevásárló- és pisiszünet után meg is érkeztünk a helyre. Hideg, ködös idő, fázunk, ezért gyorsan be is pakolunk. Kis hely, semmi színpad, cserébe jó hangulat. Nyáron már voltunk erre felé júniusban, szóval volt pár ismerős arc, jó buli kerekedett ki. Volt egymásra ugrálás, arconpörgés, mikrofonba éneklés, plusz a merch is fogyott. Mindezek után irány a próbaterem, ahol a szállást kaptuk, pár korty pálinka lefekvés előtt, majd alvás.
Reggel korán keltünk, mert hosszú út előtt álltunk Gúta-Ravensburg 840 km. Betömtük a hálózsákokat, beültünk és nyomás. Laza 12 órás út. Miután elhagytuk a német határt, megálltunk egy pihenőnél, ahol szerencsénk volt megismerkedni a német hatóságiakkal (tiszta Cobra 11: fullos BMW, civil ruha, ketten voltak). Elkérték a személyinket, majd elhangzott háromszor is a kérdés, hogy van e nálunk egy kis fű, vagy hasis, plusz egy emlékezetes mondat: „If you give it, it’s a small problem, but when we find it, that’s a big problem.” Egy pár dolgot megnéztek, de nem találtak semmit (nem is volt mit találniuk). Megérkeztünk a helyre 6 körül, ami egy jugendhaus volt. Szembesülhettünk vele, hogy mit is jelent az ifjúsági ház fogalma kint és odahaza. Valószínűleg ha otthon minden nagyobb városban lenne egy ilyen intézmény ,mint ebben a kisebb német városkában, gördülékenyebben menne a zenei és kulturális élet. Ég és föld.
Bepakolás, merch-kipakolás, pár sör, és már kezd is az első zenekar. Majdnem sztrókot kaptunk, úgy odatették a srácok! Nagyon kedves volt mindenki, ment a pacsizás, reggelig tartó ivás aminek eredményeképpen pár liter gyógy-pálinka is elfogyott. A Gravity Lost (az első banda) ráadásul segített leszervezni nekünk egy last minute bulit az amúgy üres vasárnapra. Szóval játszhatunk Nürnbergben velük, meg a More Than a Thousanddel. A nagy buli után mindenki nyugovóra tért a backstage-ben.
Reggel ébredés után tusolás, fogmosás, egyebek, majd mire visszaértünk a backstage-be, már terített asztalok fogadtak minket. Mindenki jól bereggelizett, volt minden, mi szem-szájnak ingere. Érzelmes búcsú és pár FIFA meccs után elindultunk a következő állomásra Nürnbergbe. Ahogy megérkeztünk a helyre, leparkolás után egyből elindultunk egy dőnerest keresni. Igazi török arc, kaptunk kedvezményt, kóstoltunk török sört, ami mellesleg finom is volt.
Ahogy visszaértünk behordtuk a cuccokat, ráhangolódtunk az estére, aztán a More Than a Thousand beállása után rajtunk volt a sor. Rövid soundcheck , átöltözés után kezdtük is a show-t. Viszonylag sokan bejöttek megnézni minket kb 80-100 ember, egy pár hardcore kid meg is mozdult. Mindent összevetve korrekt buli volt. Az utolsó dal végénél Tominak csak sikerült a bőgővel rendesen fejbe vernie. A buli után ismét ment a haverkodás, megint mindenki nagyon aranyos volt, a More Than a Thousand is meglepően jófej brigád, sok sztori, vicc elhangzott, egyszóval ez az este is eszméletlen jó volt, pólókat is vittek, a végén sikerült összeállni egy közös fotóra is. Az est végére kiderült , hogy még szállásunk is lesz egy közeli stúdióban (Ghost City Recordings). Az ott dolgozó srácok körbevezettek minket a helyen amitől igencsak tátva maradt a szánk. Olyanok voltunk mint a kisgyerekek az édességboltban. Rendes ágyban aludni egy last minute, teljesen utolsó pillanatban leszervezett buli után, leírhatatlan.
