A Visceral Retch: 15 éve nem szólt ilyen patkányul a Whitechapel

Bizonyára sokan emlékeznek arra, amikor a Whitechapel nagyjából az első deathcore-zenekarok egyike volt, akik nemcsak nagy mennyiségben alkalmazni kezdték a tiszta éneket, de konkrétan lassú tempójú, balladisztikus dalokat is formáltak köré. Ez a hasonló bandák körében mostanra szinte mindennapossá vált, akkor azonban még elég sokunk gyomrát megfeküdte a dolog. Phil Bozemanék is nem kevés sarat kaptak miatta – míg az internet másik fele imádta a dolgot. Konszenzus azóta se született, azonban most úgy tűnhet, hogy a régi hangzást visszasíró hangok győzedelmeskedtek.

A zenekar új dala, az A Visceral Retch pontosan olyan, mint maga a címe (Zsigeri öklendezés): egy alattomos, méregbomba pofozógép, egy dög, amit a zenekar több mint 15 éve nem engedett szabadjára. A frontember a The Somatic Defilement debütlemezhez hasonlította a tételt, és azt kell, hogy mondjam, ez most kivételesen nem áll messze a valóságtól. A dal alapötletét Zach Householder gitáros hozta, aki nagyban éli a sötét és horroros témákat. Így nem is meglepő a trekk története, amit Phil így tolmácsolt:

Ez a dal egész egyszerűen felkavaró. Képzeld el, hogy torkos, behemót démonok választás elé állítanak egy élet-halál helyzetben. Megeszitek a végterméküket, esetleg egymást, vagy éhen haltok. A csavar, hogy azok ellen vagy, akiket a legjobban szeretsz. Így akarják kiszűrni az igazán gonosz embereket, akiket aztán besoroznak a szektájukba. Mindez azt is bemutatja, hogy milyen szörnyűek tudnak lenni az emberek valójában, ha a helyzet úgy hozza.

Bár még nem lett kimondva hivatalosan, de a dal nagy valószínűséggel az első hírhozója a banda közelgő kilencedik nagylemezének, ami ha így folytatják, nem kevés a zenekartól elpártolt rajongót csábíthat vissza – és ami az első anyag lesz a nemrég az Enterprise Earthből elszegődött Brandon Zackey-vel a dobok mögött.