Reményteljes lebegés a pozsonyi éjszakában – shallov: Compress, Expand

A magyar tagokat is felvonultató pozsonyi shallov még 2017-ben mutatkozott be egy igen ígéretes nagylemezzel, mely úgy tudott egyszerre agresszív és érzelmes lenni, ahogy arra kevesen képesek. Azóta eltel két év és a zenekar újra itt van, ezúttal egy varázslatos kislemezzel, amely megmutatja, hogy az itt hallható screamo vonszoló erőszakossága és a poszt-rock simogató fájdalma mennyire jól tud együttesen érvényesülni rövid távon.

A Compess, Expand kislemezen a korábbiakhoz képest több lágy sodrású rész alapozza meg a folytonosságot, és annak ellenére, hogy a súly a hardcore dallamosabb részéről jön, a disszonáns riffek a metal oldaláról is megtámogatják a dalokat. Igaz, hogy az anyag csak két számból áll, de az a két, egyenként tizenkét perces monstrum egy olyan katedrálist ácsol össze, hogy azon a műfaj legszebb pillanatait felidézve gyönyörködünk. Persze az EP letisztultabb elődjénél, de mégis elmondhatjuk, hogy több rétegét fedi fel az alapkoncepciónak, és eggyel mélyebbre ásunk, hogy lentről jobban rálássunk az összetett szerkezet rejtett vázára. Több a váratlan megoldás, mint a 2017-es elődön, mindemellett az agresszió nyersebb és mélyebb formában jelenik meg a gitároknak köszönhetően. Ez most egy lassabban lüktető album lett, de ezt nem feltétlenül mondanám hibának, sőt, ekkora hosszon ez még ideálisabbnak is mondható, annak ellenére, hogy néha még így is monoton túlbontásba hajlik egy-két rész. Az egyre inkább elszabadult posztrockos kísérletezgetések eredménye az lett, hogy elöntötte a dalokat a betemető atmoszféra, és bár tudom, hogy a stílus sajátja ez a meghitt lassúzásból kialakult dervistánc, de az átmenet nem mindig zökkenőmentes, már ami az ütemezést illeti. A különböző témák változatosak, de a dinamika mégsem csapkodó, a gitárok kifinomult játéka pedig egyfajta új árnyalatot ad a lemeznek. Minden egyes pillanatból áradnak az elmúlt évek megpróbáltatásai és felismerései, hogy csakis emelt fővel érdemes végigcsinálni, és akkor mindig lesz valaki vagy valami, ami segít. A hangzás elsőosztályú, köszönhető ez a pozsonyi Pulp Studiónak, ahol a keverés készült, illetve a törökbálinti Supersize Recordingsnak, ahol Dexter maszterelte az anyagot. A belbecshez természetesen az igényes külcsín is elengedhetetlen, ennek megfelelően egy hangulatos borítóval koronázta meg friss művét a zenekar, ismét előkelő tálalásban felszolgálva a kelet-közép-európai vészjóslást.

Összességében elmondható, hogy a pozsonyi srácoktól egy bensőséges, szerethető és karakteres hangulatú kislemezt kaptunk, mely kiválóan illeszkedik a műfajba, megmutatva annak minden báját és búját. 8,5/10

A shallov következő magyar koncertje február 15-én lesz az A38 Hajón, a Képzelt Város lemezbemutatóján.