2016. május 8.
A mostani hétvége Nuskull Magazin premierének a középpontjában a Pit of Saron áll, amely egy debreceni metalcore formáció. A srácok első nagylemeze tavaly az oldal hasábjain mutatkozott be, és azóta igencsak beindult a zenekar, több koncert, valamint videoklip követte egymást, illetve az Obliviont követő második nagylemez hanganyaga is a tervezőasztalra került, amely idén tavaszra el is készült. A zenekar természetesen tovább emelte a tétet, ezúttal már a Nova Prospect énekesnője, Besnyő Gabriella is vendégszerepel az albumon, a fiúk magyarul is elkezdtek énekelni és a dalok is mindinkább a további fejlődést mutatják. Az elmúlt év tapasztalatairól, a most bemutatkozó The Emptiness, The Rage and Me-ről, a debreceni színtér jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a formáció dobosával, Sávai Benivel.
Sziasztok, fiúk! Szerencsére mondhatni visszajáró vendégek vagytok a Nuskull „családban”, amellett, hogy 2015-ben a My Hatreddel bemutatkoztatok a magazinban, a debütáló nagylemezetek, valamint az első kisfilmetek, az album címadó Oblivion is nálunk premierezett. Meséljetek egy kicsit arról, hogy milyen élmény volt megélni a zenekar debütálását, illetve milyen visszajelzéseket kaptatok tavaly, amikor stúdiófelvételekkel is bemutatkoztatok a koncertek mellett?
Sziasztok! Először is köszönjük az eddigi cikkeket, támogatást, illetve, hogy most is nálatok jelenhetünk meg! Az Oblivion megjelenése után indult be igazán a zenekar működése. Egyre többen ismerték meg a zenekart, egyre több helyen játszottunk, és láthatóan sok emberhez eljutott az anyag. Rengeteg pozitív és természetesen negatív visszajelzést is kaptunk, szerencsére utóbbiból kevesebbet, de így tudtunk egy-két lépcsőfokkal feljebb jutni a magyar underground létráján.
Tavaly az Oblivion egy mindenképpen bíztató kezdés volt a hazai metalcore szcénában, mik voltak azok a tapasztalatok a korong készítése, illetve felvétele során, amik nagyban segítették, hogy úgymond egy még jobb Pit of Saron jeleskedhessen a most debütáló The Emptiness, The Rage and Me című nagylemezetek dalain?
Természetesen rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk az utóbbi bő egy évben az Oblivion megjelenése óta, ezekből építkezve tudtunk fejlődni minden téren. Gondolok itt dalírásra, felszerelésre, zenei tudásra, és természetesen a felvételek során felbukkanó akadályok kezelésére. Ezt a tudást próbáltuk maximálisan felhasználni az új anyag megírásánál és felvételénél. Összegezve, szerintünk – bár időtartamban egy rövidebb lemez – a The Emptiness, The Rage and Me egy erősebb, összetettebb és jobban átgondolt lemez lett.
Ha már felvételek! Hol voltatok, kivel dolgoztatok együtt, illetve milyen érzés egy második lemezt felvenni, mint zenész/dalszerző már teljesen kész dalötletekkel mentek ilyenkor felvenni az anyagot, vagy a stúdióban még tesztek hozzá, illetve vesztek el a dalokból?
Tavalyi nagylemezünkhöz hasonlóan, ennek az anyagnak a felvételei is az egyik gitárosunk, Hegyes Gergő stúdiójában, a debreceni Wookie Sound Studio-ban készültek. A mix és a master pedig Nyíregyházán történt a Fire Recording Stuido-ban, Pál Mihály kezei alatt, csak úgy, mint az Oblivion-nál. A stúdiózást már szinte kész dalokkal kezdtük el, természetesen mindennek volt egy nagyon stabil váza, de a felvételek során is jött rengeteg ötlet, ezt-azt dobáltunk hozzá, ami szerintünk feldobott egy-két részt.
Mi az üzenet nagylemez címe mögött, illetve milyen témákra fókuszáltatok a dalokban? A címéből ítélve ez egy kicsit személyesebb szövegvilágú korong?
Valóban van egy kicsit negatívba hajló, személyesebb hangvétele a lemeznek, egy dalunk konkrétan egész személyes témát dolgoz fel, ez pedig a családhoz való kötődés. Más szöveg pedig inkább tömegeket próbál megszólítani, hogy lépnünk kell, hogy megváltoztassuk a körülöttünk lévő világot. Ezeket az érzéseket próbáltuk valahogy visszaadni egy címben.
The Emptiness, The Rage and Me már magyar szövegbetétekkel is kisarkítottan operál, ami mindenképpen dobott az anyagon, gondolkodtatok már teljesen magyar nyelvű dalokon vagy egyelőre csak kísérleteztek?
Ez nekünk is egy nagyon új terep, csak mostanában jött az ötlet, hogy kisérletezzünk ilyesmivel. Azonban úgy gondoljuk, hogy a mi zenénk nem az a zene, ami teljes egészében helyt állna magyar nyelven. Vannak gondolatok, vagy érzések, amit viszont jobban át tudunk adni az anyanyelvünkön, talán ez is lehetett az, ami arra késztetett minket, hogy legyen egy ilyen betét. Emellett pedig mindeképpen érdekesnek találjuk a két nyelvű dalokat.
A hazai színtéren az elmúlt években végigsöpört EP készítési hullám mellett mindenképpen dicséretre méltó, hogy ti nagylemezekben gondolkoztok. Már az első albumotok, az Oblivion sem volt egy rövid anyag, ki ennyire termékeny a bandában, hogy folyamatosan bombáz a dalvázlatokkal titeket? Hogyan készültek a The Emptiness, The Rage and Me dalai?
Zenei téren a legtevékenyebb a két gitárosunk szokott lenni, Gergő és Ákos. Nagyon sok ötletük van, amit hangtechnikus létükre otthon nagyon jól fel is tudnak venni, aztán egyszer csak betoppannak egy-egy szinte kész dallal. Valahogy így íródott ennek a lemeznek az anyaga is. Az elmúlt hónapkban jöttek a jobbnál jobb ötletek, amiket együtt kidolgoztunk, majd mikor ezek összegyűltek, jött az elhatározás, hogy ez bizony megérett egy lemezre.
Már az Oblivion dalcsokrán is voltak vendégszereplők, most pedig folytatjátok ezt az új lemezen is, sőt, Besnyő Gabriella által már női hangot is lehet hallani egy Pit of Saron dalban. Hogyan jött létre a közös munka a Nova Prospect énekesnőjével?
Andris, az énekesünk írt egy dalt, ami az An Other Perspective. Ugyan ez kakukktojás a többi között, de a tavalyi anyaghoz hasonlóan (Save Me) ismét úgy éreztük, hogy megállja a helyét egy ilyen dal a korongon. A nóta hangulata és szövege szerintünk megkívánta, hogy szerepeljen benne egy női hang is, erre pedig mi Besnyő Gabriellát tartottuk a legmegfelelőbbnek. Nagyon szeretjük a hangját, emellett pedig jó kapcsolatot ápolunk a Nova Prospect zenekarral, így mondhatjuk, kézenfekvő volt, hogy ő legyen az. A lemezen továbbá hallható jó barátunk Pongor Balázs hangja is, akit a Blackhoney zenekarból ismerhettek, ő mondta fel a magyar nyelvű blokkot. Innen is köszönjük mindkettőjüknek, illetve a debreceni Rocksuli egyik énektanárának, Erdős Fruzsinak, aki néhány tanítványával kórust alkotva végzett remek munkát egyik dalunkban. Végül pedig köszönjük a barátainknak is, akik szintén rengeteget segítettek nekünk a felvételek során, pl. felszerelések, csorda vokál, stb.
A 2015-ös év során megfordultatok pár helyen, ha ki akarnátok emelni egy vagy két bulitokat, akkor melyiket mondanátok a legjobban sikerültnek?
Hál’istennek sokfelé jártunk az országban a tavalyi év során. Mégis szerintünk ezek közül, ha ki kell emelnünk a legnagyobb élményt, akkor az mindenképpen az Oblivion lemezbemutató koncertünk volt a debreceni Dharma Klubban. A dAsh zenekarral karöltve nyomtunk egy dupla lemezbemutatót, enyhén szólva is rengeteg embert sikerült együtt behoznunk.
Egy eléggé ide kapcsolódó kérdésünk is van, szomorúan hallottuk, hogy tavaly októberben bezárt a debreceni Dharma Klub. Helyi zenekarként mi a véleményetek a klubhelység és koncert helyszín bezárásáról? Ez mennyiben érintette a hazai undergroundot, illetve milyen kapcsolatot ápoltatok a Dharmával, mint zenekar? Debrecen mindenképpen egy fontos sarokbástyája a vidéki undergroundnak, hogy látjátok a város lehetőségeit, mint zenészek, illetve miben érintette ezt az egészet az, hogy a Dharma Klub bezárta a kapuit?
Mondhatjuk, elég közeli kapcsolatot ápoltunk a Dharma Klubbal, ugyanis gitárosunk, Hegyes Gergő volt a hely üzemeltetője, ezen kívül másik gitárosunkkal, Bota Ákos együtt állandó hangtechnikus, pultos és mindenes. Kívülálló szemmel nézve is egy nagyon király hely volt, szinte minden hétvégén voltak bulik. Rengeteg hazai és külföldi underground zenekar lépett fel itt. Nekünk is nagyon fájó, hogy megszűnt, valószínűleg a hazai underground rendjét is kicsit megborította. Természetesen vannak helyek, amik továbbra is helyet adnak az ilyen buliknak, néha több, néha kevesebb sikerrel. Érezhetően nagy változást hozott ez a helyi közösségben, sokkal kevesebbek az effajta bulik Debrecenben, illetve sokkal kevesebb ember is jár.
Gondolkoztatok már azon, hogy az új nagylemezt is megtámogassátok videoklippel? Tavaly kiadtatok két kisfilmet is, így mindenképpen vártunk tőletek 2016-ban is egy ilyen megjelenést!
Tervezünk legalább egy klippet készíteni a lemezhez. Már tervezgetjük is a forgatókönyvet, de egyelőre még nagyon sok más teendőnk van, hogy a lemez megfelelően terjedjen. Nyilván egy klip is hozzá tartozik ehhez majd, ami késik nem múlik. Ezúttal mindenképpen szeretnénk átlépni az imidzsklippek kereteit, egy összetettebb klipet szeretnénk, egy erős dalhoz.
2016-ban még mik a további terveitek? A lemezt igyekeztek koncertekkel megtámogatni? Hol csíphetnek el bennetek az emberek a közeljövőben?
A legközelebbi bulink a lemezbemutató koncertünk lesz, amit a Blackhoney és a Scedio zenekarok társaságában nyomunk le június 4-én a debreceni Roncs Bár-ban. Mindig nagyon szeretünk ide visszajárni: zseniális a hangzás és helyi zenekar lévén, egyre nagyobb bulikat sikerül itt csapnunk. Ezt követően májusban már több bulink is lesz, például Kecskeméten a Nova Prospecttel. Nyáron egy elég nagy dobásra készülünk. Egy mini EU turnéra indulunk, a közép és dél európai régiót fogja érinteni. Hamarosan elárulunk erről többet is!
Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltatok, illetve gratulálunk a második nagylemezhez!
Mi is nagyon köszönjük a lehetőséget és az interjút :)
