Discard – Carrion

Tracklist:


01. Bleeding Lead (3:48)
02. Pulse (2:59)
03. Draconian Measures (4:04)
04. The True Northern Mindset (3:43)
05. Bury The Sun (3:33)
06. The Antagonist (4:11)
07. Fiend (2:16)
08. Circles Of Bonedust (3:00)
09. Demonology (3:32)
10. Concubine (4:59)
11. Will Above Will (3:06)

Hossz: 39:11

Kiadó: Shadown World Records

Webcím: Ugrás a weboldalra

Van, amikor a fiatal kiadó kezdő, fiatal csapatokat karol fel, és a végeredmény meglepően jó, s az erőteljes kezdetek komoly és sikeres jövőt jósol mindkettőjüknek. Ez a helyzet a finn Discard és a szintén finn Shadow World Records esetében is. A külsőségek egyszerűen bámulatosak! Régen láttam, pl. ennyire szépen nyomott CD korongot (mely Camille Kuo művész vénáját dicséri), és a belső booklet is a színek és formák remekül kidolgozott kavalkádjaként tárul a szemünk elé (Sami Jämsén, Ryohei Hase és Sami Jämsén felosztott munkássága). A hangzás súlyos és döngölő, jól kiemelve az éles riffeket és a vokálokat. A Joensuu-i srácok amúgy 2004-ben alakultak, és még abban az évben kijött az első demójuk, majd 2 esztendővel később a második, és ez évben végre a nagylemez, melyről éppen most olvasol…


Mindez nagyon szép és jó, már csak gondolom arra vagy kíváncsi, hogy a remek külsőségek és hangzások mögött milyen stílus bújik meg… nos ez egy meglehetősen modern és igazán mai thrash-death, mely mindentéren erősen hajaz Lamb of God-ra, olyannyira, hogy Heikki Miettinen hangja súlyosan hasonló, mint Randy' Blythe orgánuma. A finn bandáknál nem először találkozom szembe azzal a ténnyel, hogy mennyire segítik egymást és mennyire működőképes közösséget alkotnak, így több dalban is mély hörgéssel egészíti ki a modern és groove-os muzsikát Tomi Joutsen az Amorphis-ból. S ha egyszer Lamb of God, akkor a Pantera jelenléte is elkerülhetetlen, mely elsősorban a szólókban és a lekerekített riffekben adja vissza magát, de ugyanígy megtalálható itt-ott újabb generációs Kreator, Testament vagy éppen The Haunted húzás is. Nem beszélve a dallamos refrének miatt az In Flames féle megoldásokról, melyek elég erőteljesen köszönnek vissza, pl. a Pulse című nótában. Sajnos a lemez annak ellenére, hogy az elejétől a végéig iszonyatosan össze van rakva, nem sok újítást és meglepetést tartogat. Érdekesség lehet azonban a Lamb of God fanoknak, egy más kontextusból szemlélve a hőn szeretett banda stílusát. Itt-ott felhangzik dallamos ének, refrén is, melyek megint csak nem hoznak idő előtt új tavaszt, de a helyükön vannak és változatossá teszik a Carrion-t.


Régi és örök mondás; egy csecsemőnek minden vicc új… tehát lehet próbálkozni, Lamb of God, Pantera fanok előnyben!

88%

Discard @ MySpace