Fantanóék szerint a Falling in Reverse lemeze lett az év második legfikább anyaga

Vannak oldalak, tartalomgyártók és platformok, amik letudják egy, vagy maximum két listával az év végét; nem úgy Anthony Fantano és az ő csapata, a The Needle Drop, ugyanis az internet talán leghíresebb zenekritikus kompániája ezúttal is egy egész hetet szentelt a különböző listás videóik közzétételére. Ezt múlt hétvégén le is zárták a legjobb ötven albumot tartalmazó félórás anyaggal, de természetesen hiába volt 2024 (is) egy remek év friss zenék tekintetében – AI-os fenyegetés ide vagy oda -, így is született azért nem kevés audiovizuális betyárkörte.

Fantano ezt most is kétszer tizes kiadásban tálalta (dal és lemez), és ez alapján borítékolható, hogy a fénylő skalpú véleményvezér nem nagyon tudott zöld ágra vergődni a Falling in Reverse-zel, és annak híresen megosztó főkolomposával, a mindenkibe is két lábbal beleszálló, állítólag teltházas turnékat thanosi csettintéssel, mindenféle furcsa indokkal félbetörő Ronnie Radkevel. Ráadásul a formáció mindkét listára felkerült, nyilván a lemezesre a szinte válogatásként is értékelhető Popular Monsterrel, míg annak az egyik húzódala, a Ronald is kivívta az ellenszenvet a single-ös szedetben. Ezzel kapcsolatban Fantano nem csak a dal túlproducerelt mivoltát, de a szám egyik vendégének, a Slaughter to Prevail-főnök Alex Terrible-nek múltját a híres könyöktetkóval is nehezményezte. A lemez – meg úgy en bloc az egész jelenség – kapcsán pedig Ronnie-t egy nagyra nőtt gyereknek titulálta, aki ahelyett, hogy egy majd’ háromnegyed órás kiadványt végighisztizne, viselkedhetne mondjuk felnőtt zenész módjára (ha már ezt csinálja főállásban), és teremthetne akár értéket is.

A Popular Monster egyébként a dobogó középső fokát, a második helyet szerezte meg magának ezen a nem túl impozáns listán (az első Kanye West cucca lett), de nem ők voltak az egyetlenek, akik a villanygitáros zsánert képviselték ebben a pöce válogatásban: a lista közepére befért még a Skillet új lemeze, a Revolution is, amivel kapcsolatban Anthony nagyjából azt mondta el, hogy nullához korreláló eredetiség párosul végtelenül cringe dalszövegekkel.

Habár úgy tűnhet, hogy Fantano nincs kibékülve a rockkal, a metallal meg ezek tucatnyi leágazásaival (tavaly mind közül az Avenged Sevenfold bohókás lemezét rakta az első helyre), ez távolról sincs így. Hogy ne csak szardobálás legyen itt a szeretet ünnepén, megmutatjuk, hogy szeretett stílusaink képviselői elég szép számmal jelentek meg a videós kedvenc dalai közt:

illetve kis- és nagylemezek terén is :

  • Agriculture – Living is Easy
  • Blood Incantation – Absolute Elsewhere
  • Chat Pile – Cool World
  • Chelsea Wolfe – She Reaches Out to She Reaches Out to She
  • Chelsea Wolfe – Unbound EP
  • The Chisel – What a Fucking Nightmare
  • foxing – home
  • The Garden – Six Desperate Ballads
  • Godspeed You! Black Emperor – „NO​ ​TITLE AS OF 13 FEBRUARY 2024 28​,​340 DEAD
  • Intercourse – Egyptian Democracy
  • Knocked Loose – You Won’t Go Before You’re Supposed To
  • Krallice – Inorganic Rites
  • Nails – Every Bridge Burning
  • Show Me The Body – Corpus II EP II

Ez már sokkal jobb egy olyan csatornától, ami a lehető legtöbb zenei műfajt lefedi, ahhoz képest, amit mondjuk a Rolling Stone csinált. Végső soron pedig ez is csak valaki véleménye, igazából mindenki azt hallgat, amit akar, és mindenkinek csak el kell fogadnia, ha a saját személyes kedvence nincs épp egyenes arányosságban mások ízlésével. Ez ilyen egyszerű. Mindazonáltal szardobálás 10:38-tól és 15:55-től: