Stubborn: interjú és dalpremier

Mivel a dalpremierrel egybekötött interjúk kezdenek rovattá válni az oldalunkon, ezért a Guns Are Too Quick mellett ebben a formátumban is igyekszünk lehetőséget biztosítani minden feltörekvő és a figyelmet szerintünk kiérdemlő zenekarnak, hogy bemutatkozhassanak nálunk is, és ahogy pénteken az Another Dawn Comes igyekezett felkészíteni benneteket a közelgő EP-re, úgy most a kerekegyházi Stubborn mutatja be nálunk egy új szerzeményét, amely a ma megjelenő Grab The Keyen kapott helyet: erről, valamint úgy általában a zenekarról faggattuk a banda frontemberét, Halák Árpádot.

Szia! Először is kérlek, mutasd be a zenekart, és pár szóban foglald össze a működésetek eddigi legfontosabb állomásait!

A zenekar 2008 májusában alakult Kerekegyházán, a négy alapító taggal: Halák Árpáddal (vokál), Bodor Péterrel (gitár), Varga Mátéval (dob), valamint Horváth Gyulával (basszusgitár). Ezután következett az első fontos állomás, hogy 2010-ben Kaldenekker Ferenc gitáros is csatlakozott a zenekarhoz. 2011 januárjában megjelent első EP-nk szerzői kiadásban, ami a The Infinity Has Just Begun címet kapta, majd ezt egy nagyobb koncertsorozat keretében mutattuk be. 2011 elején a szegedi Amatours tehetségkutatón elnyertük a „legextrémebb” előadónak járó különdíjat. 2011 nyarán a miskolci Gyár fesztivál Azfeszt tehetségkutatóján harmadik helyezést értünk el. Még ebben az évben megírtuk, és elkezdtük rögzíteni a Grab the Key EP-t, ami most látott napvilágot.

Az alábbi interjú apropóját is ez a megjelenés adja: milyen szimbolikával bír számotokra ez a cím, és ez hogyan jelenik meg az egyes dalokban, dalszövegekben?

A Grab the Key címként számunkra kettős jelentéssel bír. Az egyik az, amit a borító is szimbolizál, a rothadó kéz nyúl a kulcsért, ami jelentheti azt, hogy a mai eltorzult, megromlott világnak kiutat kell lelnie, megoldást kell találnia arra, hogy jobbá, élhetőbbé váljon. A másik felfogás az, hogy mindenki találja meg a „saját kulcsát”, azaz valamilyen céllal élje az életét. Ez konkrétan a címadó dalban, a Grab the Keyben jelenik meg, de a többi szöveg is körülöleli ezt a témát.

Ennek tükrében van átfogó koncepciója is a kiadványnak?

Konkrétan nem neveznénk konceptlemeznek, viszont fellelhető a dalok témájában az az életszemlélet, amit mi képviselünk, és ez a világnézet az, ami egységessé kovácsolja ezt az albumot.

Ha nem tévedek, zenészként és magánemberként is meghatározza az értékrendeteket a hit – ez mindig is jellemezte a zenekart? Ha igen, szerintetek milyen többletet tud adni az egyes szerzeményeknek?

Nem tévedsz, ez így igaz. Az életünkben magánemberként mindig is jelen volt a hit, de zenekari szinten a Grab the Keyben mutatkozik meg igazán. Nem egy konkrét elhatározás volt részünkről, hogy beleszőjük a zenénkbe ezt a mögöttes tartalmat, hanem ez jött belőlünk. Ez a mi személyes nézőpontunk, ami megjelenik a zenénkben, de nem akarjuk ráerőszakolni ezt senkire sem. Nem célunk az, hogy egy szájbarágós „Christiancore” zenekar legyünk, nem akarjuk átformálni az emberek gondolkodását, viszont nem bánjuk, ha tudják ezt rólunk. Nem is feltétlenül ad ez többletet, csak annyit, hogy van miért kiállnunk, van egy gondolkodásmódunk, de ez rengeteg más zenekarban is megtalálható.

Mivel Kecskemét környékéről származtok, mindenképp szeretnénk megtudni, milyen a „színtér” felétek, milyen friss zenekarok vannak, és kiket lesz érdemes ismernünk a jövőben?

A színtér alakulófélben van, vannak figyelemre méltó zenekarok.  Akiket már ismerhettek, a Nova Prospect, a Mad Dolls, a Black Sound, és akiről még  nem hallhattatok, a nemrég alakult Show Your Otherside.

A nálunk bemutatkozó dalotok címe a My Virtue: mit kell tudnunk a dalszövegekről és az írás folyamatáról, miben különleges számotokra ez a nóta?

Nem emelkedik ki igazán ez a dal a többi közül, csak úgy gondoltuk, ez a megfelelő választás, hiszen a már korábban közzétett Neverending Circle című dallal karöltve egy, az EP-t jellemző képet fest. Egyébként ez az egyik legrégebbi szerzemény a dalcsokorból. Sokáig tartott, mire elnyerte végleges formáját. Vannak témák, riffek, amik otthon születtek meg, az adott gitárosnál, de túlnyomó részt közösen írtuk a dalt, és ez igaz a többire is. A szöveg témája személyes jellegű, dióhéjban a szerénységről, alázatosságról, őszinteségről szól.

Hogy látod, kik voltak és vannak a legnagyobb hatással a zenétekre?

Próbáljuk mindig azt játszani, ami belőlünk jön, illetve keressük a „saját hangunkat”, de természetesen érnek minket hatások. A zenekarból mindenki nagyon széles skálán mozog zenei téren. Lil Wayne-től a The Devil Wears Pradán keresztül a Queenig sok mindent hallgatunk.

Szerinted a Stubborn mivel tud kitűnni a hazai zenekarok friss hullámából, mi az a plusz, amiben a ti zenétek más?

Először is leszögezném, hogy nagyon nehéz, vagy talán lehetetlen igazán kitűnni, hiszen rengeteg tehetséges fiatal zenekar van a magyar underground palettán. Talán abban tűnhetünk ki, hogy elszántak, (makacsak :-)) vagyunk, ösztönösek, és nem próbálunk meg semmilyen trendet meglovagolni, szívből jön amit csinálunk. Élőben is igyekszünk mindig kihozni magunkból a maximumot,  és ez remélhetőleg át is jön.

Milyen terveitek vannak a jövőre vonatkozóan?

Igyekszünk jól megturnéztatni az új anyagot, minél több emberhez eljuttatni, megismertetni a zenekart a magyar és a külföldi underground élettel, valamint a terveink közé tartozik, hogy írunk egy nagylemezt.