2016. július 10.
A tavaly decemberi debütálás után végre elérkezett ez a pillanat is: a fővárosi Grimcity végre befejezte a bemutatkozó kislemezének a munkálatait, a The Void című EP pedig a Nuskull Magazin hasábjain debütál egy interjú keretében. A fiúk első EP-jét még januárban az év legvártabb lemezei közé soroltuk, így nem igazán tagadjuk, nagyon vártuk ezt a pillanatot, hogy hallhassuk a The Void dalait, a májusban megjelent Soulcatcher csak tovább fokozta a várakozásinkat. Hallgassátok meg a srácok első kislemezét, és olvassátok meg a zenekarral készült rövid interjúnkat!
GRIMCITY || FACEBOOK OLDAL
Sziasztok, fiúk! Számunkra óriási öröm, hogy eljuthattunk ehhez a rövid beszélgetéshez, hiszen még a tavalyi évi bemutatkozásotok után az év legvártabb lemezei közé soroltuk az év eleji cikksorozatunkban a debütáló EP-teket. Milyen volt szerintetek összességében a Circles fogadtatása? Ez volt a zenekar ténylegesen elkészült első dala vagy már akkor is a tervezőasztalon volt több szám is, csak ezt választottátok bemutatkozni?
Nagy Geri (basszusgitár):
Sziasztok, mi is köszönjük a lehetőséget! A Circles forgatása idején már több kész dal is az asztalon volt – tehát nem ez volt az első – de úgy gondoljuk, hogy ez a szám közvetíti leginkább az általunk játszott zenei világot, így bemutatkozásra tökéletes volt. Számunkra is pozitív csalódás volt a debütálás, nem gondoltuk, hogy ilyen sok embert el fog érni a dal, és rengeteg pozitív visszajelzést is kaptunk.
Szerintünk az egyik legszínesebb zenei világgal rendelkeztek, a zenétek egyszerre mocskos, lendületes, súlyos és fogós. Már a próbák előtt kirajzolódott a zenekar megszólalásának hangzásának a képe, vagy az első közös gyakorlások alkalmával csiszolódott ki a megszólalásotok?
Fráter Dani (ének/gitár):
Bennem élt egy kép, hogy milyen zenét szeretnék játszani, amikor új együttest alapítok. Persze ez akkor véglegesedett, amikor mindegyikünk hozzáadta a maga egyéni, „finomhangolt” stílusát.
A koszosságra én személy szerint szeretek nagy hangsúlyt fektetni.
Nagy Geri :
Maga az egész dolog ösztönösen alakult ki, nem volt konkrét kép előttünk. Voltak elképzeléseink egy kicsit mocskosabb, súlyosabb zenei világról, de szerettük volna, hogy a dallamosság is jelen legyen a dalokban. Az első próbák után még kerestük az utunk, de szerencsére jól működött a kémia négyünk között, és úgy gondoljuk, a végeredmény teljesen olyan lett, amit legbelül mélyen szerettünk volna.
A Soulcatcher egy álombéli látomásról szól, a The Voidon milyen témák merülnek fel, mit akartatok leginkább kifejezni, milyen hangulatot kívántatok leginkább megfogni a dalokkal?
Mattyasovszky Ádám (dob):
Elég széles spektrumon mozog a mondanivalónk: álmok, látomások, az idő múlása, gyerekkor (és annak meghatározó helyei, élményei), nyugtalanság, mitológia/legendák.
Fráter Dani:
A The Void-ra felkerülő számok szövegeiért a dobosunk, Matya és én vagyunk a felelősek. Először mindig az akusztikus rész készül el, és ezután a szám hangulatától függően a szöveg. A témák személyes érzések és élmények keverékei. A The Void igazából egy „személyes utazás négy ember érzelmi ürességébe”.
Már decemberben ugye megjelent az első szám a kislemezről, azóta pedig fél év telt el. Mik okozták a legnagyobb fejtörést a felvételek és a keverés során? Kivel dolgoztatok együtt a The Void megszólalásán?
Palkó Balázs (gitár):
A felvételek az Orient Fall gitárosával, és egyben a zenekarunk jó barátjával, Erdőhegyi Bálinttal (DarkSide Studios) készültek, akivel szerencsére sikerült hamar megtalálni az összhangot, így viszonylag gyorsan és könnyen kialakult az a hangzásvilág, amit elképzeltünk. A dalokat próbáltunk úgy véglegesíteni, hogy minden tagnak teljes mértékben megfeleljenek – igazából ezek a folyamatos apró változtatások voltak a legidőigényesebbek a felvétel során.
Nagy Geri:
Alapvetően a saját zenénkkel eléggé kritikusak vagyunk. Úgy gondoljuk, ha már úgy döntöttünk, hogy a nagyközönség elé tárjuk, az mindenképpen olyan legyen, amivel 100%-ban elégedettek vagyunk. Óriási fejtörést a felvételek nem okoztak, inkább a dalok végső formájának megalkotása volt hosszabb folyamat a felvételek előtt, illetve az, hogy melyik számokat vegyük fel.
Buzás Krisztián is vendégszerepel az EP-n az Orient Fallból, mesélnétek a vele készített közös dalról? Mit lehet tudni a Restless-ről, milyen volt Krisztiánnal a közös munka?
Fráter Dani:
Krisztán, illetve az egész Orient Fall nagyon jó barátaink. Krisz pedig egy igen kiemelkedő énekes a műfajban. Szerettük volna még színesebbé tenni a lemezt azzal, hogy más orgánumú vokált is felveszünk. Krisztiánnal a munka más ütemben folyt, mint ahogy mi azt megszoktuk: sokkal precízebb lett ennek köszönhetően ez a szám. A Restless zenei része, és a rám eső szövegek már megvoltak, mielőtt megkerestük volna őt, a saját szöveges részeit pedig hihetetlen gyorsasággal találta ki, lehetett érezni, hogy nem az első szövegét írja.
Videoklippel debütáltatok, azóta pedig a Soulcatcher is kapott egy szolidabb kisfilmet, a szándékaitok között szerepel, hogy az EP egy újabb dala kapjon mozgóképes ábrázolást?
Mattyasovszky Ádám:
Még nem gondolkoztunk ezen, lehet, hogy majd egy teljesen új dal mellé forgatunk újabb videót, ami nem az EP-n szerepel. Addig pedig folyamatosan írjuk és gyakoroljuk az újabb számokat, hogy bővítsük a repertoárt.
Már több bulin is felléptetek, melyik volt ezek közül a legemlékezetesebb, illetve számíthatunk-e lemezbemutató koncertre, ahol a The Void összes dala előkerül?
Fráter Dani:
Abszolút kedvencünk a május végi Orient Fall, Inhale Me, Orion Dawn-os buli volt, ahol a barátainkkal zenélhettünk együtt, és ahol egész szép létszámú közönség gyűlt össze. Már a kezdetektől játszuk élőben a The Void összes dalát, de a lemezen lévő számainkon kívül még két másikat is játszunk.
Úgy tudjuk, hogy a The Void kislemez fizikai formában is meg fog jelenni, ezzel kapcsolatban mit tudtok elmondani? Kihez köthetőek a grafikai munkálatok?
Mattyasovszky Ádám:
Barátunk, Rinkács Peti készítette a zenekar összes vizuális elemét, így a CD-grafikát is ő tervezte. Legkésőbb július végétől, augusztus elejétől már elérhető lesz a korong is, mindenki számára. Mivel az album címe The Void (üresség, semmi), így egy roncsolt-gyűrött papír-alapú vizuális irányba mentünk el, ami mindenkinek elnyerte a tetszését.
Ha választanotok kéne, akkor melyik zenekarral mennétek el turnéra? Kik azok a zenészek, akikre amellett, hogy felnéztek a leginkább tudnátok egy Grimcity hangulatú estét összehozni?
Nagy Geri:
Több ilyen banda is van. A realitás talaján maradva inkább belföldről választanánk. Eléggé nagy közös pont nálunk a Stubborn zenekar, akiknek mind a zenei, mind pedig az előadásmódbeli munkássága előtt fejet hajtunk. Ide sorolnánk még a Petőfit, az Orion Dawn-t is, akik szintén kiváló zenészek, és eléggé jó hangulatvilágú közös koncertjeink lennének szerintem.
Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltatok, gratulálunk az EP-hez és a legjobbakat kívánjuk!
Mi köszönjük a megtisztelő lehetőséget!
