2017. január 10.
Több mint négy éve már, hogy a székesfehérvári székhelyű Absent Distance a nagyszerű Common Ghost of the Lifelines albummal beírta magát a hazai metál történelemkönyvébe. A Pencs Tamás és Matolcsi Péter gitárosok szobaprojektjéből kinőtt zenekar már akkor is többre volt hivatott, mint az egyszerű dzsü-dzsü-dzsü-dzsentelés, mégis sok szempontból a stílus hazai úttörőinek, akár keresztapáinak is lehet nevezni a srácokat. A folytatásban elkészült egy akusztikus átiratokat rejtő EP is (helló, Tesseract!), majd szép lassan elkezdtek szállingózni az újabb dalok, de a második nagylemez csak nem akart összeállni egészen mostanáig. Ma azonban végre megérkezett a From Deep Red to Infinite Black, amit itt nálunk lehet először meghallgatni.
Hosszú út vezetett az album megjelenéséig, amiről a menet közben elcsepegtetett előzetes dalok is tanúskodnak. Legutóbb nyáron híreztünk arról, hogy mindjárt befut az anyag, de mint Pencs Tamás gitáros szavaiból kiderül, a sztori valójában ennél is jóvan régebbre nyúlik vissza:
A dolog igazából ott indul, hogy már két éve majdnem kijött, csak sajnos nem készült el. Akkoriban még az volt a terv, hogy két kislemez lesz, az egyik Deep Red, a másik Infinite Black címmel. Aztán szépen lassan telt-múlt az idő, mi meg csak ültünk a félkész anyagon. Aztán később írtam 4-5 új dalt, ami után eljött az idő, hogy az eredeti elképzelésben szereplő dalokból szanáljunk egy kicsit. Jó pár dalt kidobtunk akkor, de még így is megmaradt sok, így úgy döntöttünk, hogy legyen inkább egy nagylemez belőle, egyrészt ennyi idő után talán illik is egy nagyobb hangvételű dologgal jelentkezni, másrészt le is tudjuk végre zárni ezt az időszakot.
Nyáron már majdnem elkészültünk, amikor bekaptunk egy kedves zsarolóvírust, ami az összes sávot megette. Természetesen biztonsági mentés ugye nem volt, úgyhogy nekiálltunk újra. Így visszagondolva tán nem is baj, mert az új verzió határozottan jobban sikerült, mint a régi. Szóval megköszönnénk, de inkább nem fogjuk.
A dalszerzésről, a felvételekről, az anyag mögötti mentalitásról a következőket meséli az alapító:
Kicsit talán egyszerűbben közelítettük meg az egészet. Nem akartunk most mindenáron komplexebbnek nevezhető témákat írni, inkább azt szerettük volna, hogy legyenek jó, kerek egész dalok. Szerintem mindenféleképpen előrelépés ez az anyag, de majd a hallgatóság dönti el ezt. Én jobban szeretem ezt a lemezt.
Maga a dalszerzés hasonló volt, mint legutóbb. Pecával ketten írogatjuk a dalokat, ha kész egy dal vázlata, az megy Mártonhoz, aki ráénekel valamit, aztán gyakorlatilag készen is vagyunk. Annyiban volt más, hogy amikor az első lemez dalait írtuk, akkor fogalmunk sem volt, hogy ki lesz, vagy lesz-e egyáltalán énekesünk. Most már Marci karakterét ismerve írtuk a dalokat. Maga a felvétel is ugyanúgy alakult, mint régen, megint saját maguknak vettük fel az anyagot, a keverést is mi csináltuk stb.
A csapat tavasszal több helyen is bemutatja majd a lemez anyagát, és a későbbiekben sem terveznek leállni a koncertezéssel, főleg, hogy az utóbbi időben a tagság földrajzilag is közelebb került egymáshoz, így a próbák is gördülékenyebben mennek.
És akkor itt a várva várt lemezanyag, a From Deep Red to Infinite Black teljes egészében. Aki magáénak szeretné tudni az anyagot, a zenekar Bandcamp-oldaláról szerezheti be.
