#Hírek
december 10.
2018. június 13.
Egy hosszabb csendes időszak után új dallal jelentkezik a budapesti Heartlapse csapata. A srácok ma itt a NuSkullon mutatják be This Thing Is Gonna Hurt You című új dalukat és klipjüket, ami az első megjelenésük a tavaly csatlakozott, olasz származású énekesükkel, Luca Brogliával.
A csapat még 2015-ben véste fel a nevét a hazai metalcore térképére a kiválóan sikerült Absent Surface EP-vel, amit követően egy évig rendesen pörögtek is szerte az országban, mígnem 2016 végén énekes nélkül maradtak. Ezután egy kis kényszerszünet következett, majd 2017 nyarára szerencsésen meg is találták az új frontemberüket, az Olaszországból Magyarországra költözött Lucát. Persze a srácok a szünet alatt is folyamatosan írták az új dalokat, ekkoriban született meg a hamarosan megjelenő új Afterimage EP anyaga, amit idén tavasszal vettek fel a próbatermükben és a bőgősük, Balován Barnabás házi stúdiójában. A felvett dalokat ezután a Nova Prospect gitárosa, Kiss József keverte és maszterelte az Area 51 stúdióban.
A This Thing Is Gonna Hurt You az új lemez felvezető tétele, kvázi az intrója lesz, a hozzá készült, igencsak markáns képi világú kisfilmet a zenekar új frontembere rendezte, és a cikk alján lehet megnézni. Előtte pedig helyzetjelentő interjúnk olvasható a srácokkal, amiben kérdéseinkre Karajz Dávid gitáros, Egyed Péter dobos, és az új énekes, Luca Broglia feleltek. A csapatot élőben legközelebb június 22-én lehet megnézni az A38 Hajón.
Szevasztok! Az új dal megjelenése egy másfél éves csendesebb időszak végét jelenti a zenekar életében. Mi történt veletek azóta, hogy 2016 végén énekes nélkül maradtatok? Hogyan találtátok meg végül az új embereteket, Luca Brogliát?
Dávid: 2016 novemberétől indult új időszámítás a Heartlapse életében. Énekes nélkül, de cseppet sem csökkent lelkesedéssel vetettük bele magunkat egy újabb anyag elkészítésébe. A dalok hangszeres megírása közben próbáltunk találni valakit, aki bekapcsolódva a munkálatokba magának tudja érezni a stílusunkat, és saját énjét, mondanivalóját hozzáadva még egy löketet adhat a készülő lemeznek, s ezáltal az egész zenekarnak.
Luca nem az első volt, akivel megpróbáltuk, de az első akinél egyből éreztük, hogy jó úton járunk. Olaszországból származik, 2 éve került Magyarországra, és első évét Nyíregyházán töltötte. Mi egy hétvégi kocsmázás során közös nyíregyi haverokon keresztül ismerkedtünk meg vele. A tavalyi Hell Vill fesztiválon koncerteztünk egyet Zagyva Zolival (Dryvia, Padlás) a mikrofonnál beugrósként, aztán nyár közepén Luca hivatalosan is a Heartlapse tagja lett.
Ezzel a felállással összesen négy koncertet adtunk eddig, melyek közül szeretnénk kiemelni és köszönetet mondani a pécsi próbatermi buliért a Sirens Chant szervezésének az Anchorless Bodies és a Grimcity társaságában. Ezek után döntöttünk úgy, hogy visszavonulunk a próbatermünkbe, és befejezzük az időközben körvonalazódott lemezt.
Milyen változást hozott a bandába Luca érkezése? Nem okozott nehézséget, hogy egy olasz srác állt a zenekar élére? Hogy megy a közös munka?
Peti: Hazudnék, ha azt mondanám, nem okoz nehézségeket egy új tag érkezése a zenekarba. Megtalálni a közös hangot akkor sem egyszerű, ha közös nyelvet beszél az ember. Sokan, akik nem ismernek, nem értik, hogy miért beszélünk angolul egymás közt és ez néha vicces helyzeteket idéz elő. Közel egy év után viszont azt tudom mondani, hogy abszolút működik a dolog, tudunk közösen dolgozni.
Az utóbbi hónapokban felvettetek egy új lemezt. Mit kell tudnunk róla? Merre mentek tovább zeneileg, szövegileg? Mikor hallhatjuk a teljes anyagot?
Peti: Ami a zenét illeti, rengeteg idő telt el a legutóbb megjelent kislemez óta. Ez alatt az idő alatt nagyon sokat formálódott a személyiségünk, a gondolkodásmódunk és a zenei látásmódunk. A számokon érződik, hogy mindenki megpróbálta beletenni a saját maga által hozott stílusokat, elveket, ezért a kész lemez zeneileg igen sokszínű. Az új anyag alapvetően nyersebb, egyszerűbb és ösztönösebb lesz, mint az Absent Surface volt. Emellett Luca hangja új színt hozott a zenénkbe, ezért sokaknak megosztó lehet az új anyag, de ez így van rendben.
Luca: Fotós vagyok, ezért a szövegeim mindig egy képből indulnak ki, pontosabban egy kép emlékéből. Nekem a képi megjelenés elengedhetetlen, de még inkább foglalkoztat az, ahogy az emlékeinkben megmarad egy kép magunkról és másokról. A látás főként agyi funkció, ezáltal szorosan kapcsolódik a tudatunkhoz. Izgalmasnak találom ennek a folyamatnak a vizsgálatát, tudva, hogy saját magunkról, mint emberi lényekről beszélünk. Folyamatosan próbáljuk definiálni, megismerni magunkat, de közben a testünk és az érzékeink változnak. Ezzel együtt nehéz és bonyolult folyamat magunk és szeretteink beazonosítása, elfogadása. Ezen gondolatok köré íródott a lemez, és ezért neveztük el egy optikai csalódás után Afterimage-nek. A teljes anyagot feltehetőleg nyár közepén fogjuk kiadni, a pontos dátum egyelőre maradjon titok.
A most bemutatott új szám, a This Thing Is Gonna Hurt You tulajdonképpen a lemez intrója lesz. Miért pont ezt akartátok először kihozni egy direktebb, hagyományosabb dal helyett?
Luca: A fejemben már megszületőben volt egy klip ötlet, és végül erre a dalra illett leginkább az elképzelésem. Vannak benne dinamikában gyengébb és erősebb hangszeres részek, szintetizátor és egy hosszú építkezés, ami a képekkel együtt nagyon jó feszültségkeltő hangulatot eredményez. Ezen kívül ezt a dalt tekinthetjük a lemez összefoglalójának is.
A számhoz készült klipet „házon belül” forgattátok, Luca rendezte, és tele van különböző fura motívumokkal, szimbólumokkal. Látványos, megkapó anyag, de miből építettétek fel ezt a koncepciót?
Luca: Tavaly nyáron kezdtem el a This Thing Is Gonna Hurt You szövegén és az lemez koncepcióján gondolkodni, mikor néhány hónapig éjszakai műszakban kellett dolgoznom. Az éjjeli órákban élni és létezni nem volt könnyű, de megadta azt a hangulatot, amelyben meg tudtam fogalmazni az engem legjobban érdeklő témákat. Úgy érzem, az éjjel (nem mint napszak, hanem mint egy mentális állapot) az egyik vezető tétel a lemez dalain. Mindig elvarázsoltak a sötét képzetek, melyeket főként gyerekkori emlékek, vagy bizonyos filmek hoznak elő belőlem (pl. Ingmar Bergman – Farkasok órája). Számomra a sötétség nem csupán az az idő, amikor a félelmeink testet öltenek, hanem az a pillanat, amikor más megvilágításban is láthatjuk a dolgokat. Lenyűgöznek például az éjjeli rovarok, melyek valami teljesen idegent képviselnek: közel élnek hozzánk, de annyira mások, hogy képtelenek vagyunk nem undorral tekinteni rájuk.
Kapcsolódva a kliphez, a fő gondolatmenetet a fájdalom és a tudat közötti kapcsolat adja. Mindenki életében van olyan szakasz, amikor fájdalmat él át, legyen az valós vagy képzelt, és ez a fájdalom is hozzájárul a személyiség kifejlődéséhez. A szenvedés újradefiniál minket. A sebhelyeink térképet alkotnak testünkön, mely segítségével kaphatunk egy új képet magunkról, és mások is rólunk.
Ebben a videóban a fájdalom és a tudat kapcsolódásának folyamatait próbáljuk bemutatni különböző metaforákon keresztül. Nem vagyok vallásos, de szeretem a művészettörténetet és a szimbolizmust. Michelangelo Pietà-jának újragondolása a szűz helyett állatkoponyával részemről nem eretnekség, hanem annak bemutatása, ahogy az áldozaton és fájdalmon keresztül új dimenzió nyílhat meg. Az állati koponya a pogány áldozati szertartások kelléke, más megközelítésben pedig az animizmushoz hasonlóan a természet folyamatos jelenlétének képviselője.
Június 22-én az A38 Tetőteraszon játszotok az Anchorless Bodies-zal és az Orient Fall-lal. Mivel készültök a bulira? Ez már a lemezbemutatásról fog szólni, vagy még főleg a régebbi dolgokat pörgetitek?
Peti: A bulira többnyire új számokkal készülünk, mivel közeledik az EP megjelenése, de természetesen a régi számok közül is elcsíphettek majd egy-két kedvencet! Mindenképp érdemes lesz eljönni, hiszen ki ne szeretne egy kellemes nyári péntek este az A38 tetőteraszán hideg sört szürcsölgetni és szuper zenekarokat hallgatni.
Mik a további tervek az idei évre? Következő koncertek, további klipek, egyéb projektek?
Peti: Az EP megjelenése után szeretnénk a koncertezésre fókuszálni, nyáron egy-két budapesti koncert, majd ősszel mindenképp szeretnénk visszatérni kedvenc vidéki nagyvárosainkba!
