The Devin Townsend Project – Epicloud

Persze a naprakész rajongók csak legyintenek, mondván már minden fontos információmorzsát elcsíptek az új albumot firtató interjúk során és tisztában vannak azzal, hogy ez alkalommalmi várható. Ahogy azt annak idején olvashattátok is, eleinte úgy tűnt hamarosan viszontlátjuk kedvenc földönkívülinket, a nagysikerű Ziltoid the Omniscient főszereplőjét egy újragondolt kalandban. Azonban ez a project egyelőre háttérbe szorult, ugyanis annak hangulatától merőben eltérő dolgok kezdtek testet ölteni a demozás során. Devin pedig egyik agyszüleményét sem szerette volna megcsonkítani a másik megvalósítása érdekében, így Ziltoid története egy különálló lemezen folytatódik majd valamikor a közeljövőben. De mit is rejt akkor a hangzatos című Epicloud? Az ’Effervescent!’ meglepő, gospel ihletésű dallamait hallgatva már  felettébb gyanús, de az utána következő szerzemény, a ’True North’ meghallgatása után világossá válik, hogy ez alkalommal nem voltak túlzóak vagy félrevezetőek azok a kijelentések, amelyek egy ünnepélyes hangvételű, „űropera” jellegű anyagra célozgattak. Egy valóban rendkívül színpadias és ebből adódóan monumentális elképzeléseket felvonultató, emelkedett atmoszféra bontakozik ki a lemez hallgatása során. Több epikus felütésű refrén is ránk zúdul, ezeket olykor hard rock betétek, máskor pörgős és mély dallamok kísérik. Devin énektémái során hozza a tőle elvárt szintet, de a már említett színdarabosodás következtében exponenciálisan megnőtt a különféle kórusok és kántálható mondatok száma. Valamint ismét üde színfoltot jelent Anneke van Giersbergen feltűnése és az általa felvonultatott egyedi repertoár. Természetesen ehhez a hangulathoz tökéletesen passzolnak a lágyabb, ballada-formájú dalok is, többször tudatosan leül a tempó, ekkor az akusztikus tételek során gördül tovább a történet. A merészebb és gyorsabb alkotások – például a ’Kingdom’ – megférnek az olyan, már-már popos beütésű szerzemények mellett, mint a ’Save Our Now’. A változatosságra tehát ez alkalommal sem lehet panasz, de az egységes hangulat, jobban mondva irány, valóban egésszé is formálta ezt a tizenhárom dalt. Az már más kérdés, ez a rockoperára hajazó elgondolás mennyire fekszi meg az erre kevésbé fogékonyak gyomrát. Talán olykor túlságosan is fennhéjazónak vagy erőltetettnek tűnhet ez az egész, de akit elkap ennek a fajta előadásmódnak a varázsa, ezen biztosan könnyedén átsiklik majd. A lemez megszólalása másodpercek alatt átadja a fentebb leírt hangulatot, tehát sikerült valami olyat kicsikarni az erősítőkből, ami tökéletesen kiszolgálja a stílus által felállított igényeket. A gitártémák között vannak valóban fülbemászóak és megjegyezhetőek is, de ugyanúgy akadnak kissé sablonosnak tűnő megoldások is – és ez minden más hangszerről elmondható. A számok szerkezete egyszerűbb, nagyon ritka a nyakatekert megoldás. Tehát, akik egy, az elejétől a végig pörgős, érdekes témákkal telepakolt albumra áhítoztak nagy valószínűséggel jobb, ha másfelé keresgélnek. Ha sikerül közös nevezőre jutni a fentebb leírtakkal, találhatunk roppant izgalmasnak ható fogódzkodókat is, amikkel átvészelhetjük a kevésbé szimpatikus momentumokat. Végezetül azt sem árt megjegyezni, hogy valójában egy duplalemezes kiadványról beszélhetünk, a második korongon további tíz dal terpeszkedik, de mivel ezek csak ’demo’ megnevezés alatt futnak, feltehetően csak az igazi rajongók lejátszóiban lesznek gyakori vendégek.

Az egészen biztos, hogy ez az emelkedett hangulatú, rendkívül színpadias felütésű korong nem fogja minden korábbi rajongó tetszését teljes mértékben elnyerni – de az előző alkotások ismeretében ebben igazán semmi különös sincs. Tulajdonképpen a pontozással meglehetősen nehéz helyzetbe kerültem, épp az előbb említett okok miatt. Ugyan az Epicloud koránt sem Devin Townsend legjobb munkája, azonban még így is egy meglehetősen erős anyag, amit minden – különösképp a progresszív stílusok iránt elkötelezett – zeneszerető képes lehet megkedvelni. Azt pedig remélhetőleg senki sem felejtette el, hogy decemberben arról is megbizonyosodhatunk, mennyire működik ez az egész az A38 színpadán.

7.5/10