Sights & Sounds – Silver Door (EP)

Itthon kétszer is megfordult a Sights & Sounds, ráadásul a Comeback Kid is egy relatíve ismert név az undergroundban, így feltehetően nem kell bemutatni a CBK énekese, Andrew Neufeld által vezetett, sajnos minden tekintetben csak oldalhajtásnak minősülő projektet. Neufeld évtizedes hagyományokat ápolt azzal, amikor egy hardcore punk zenekar tagjaként egy újító, eltérő hangzású csapatot indított el, ráadásul ez a hardcore-on kívül eső kalandozás esetében nem merült ki múltidézésben (ld. Gypsy, Joshua’s Song, Give, stb.), hanem egy kifejezetten önálló hangzást talált magának második zenekarában. Önállót és változatosat: a Poli’s Song meglepő, countrys indításától kezdve a 23. perc végéig egyszer sem érezni azt, hogy a Monolithról lemaradt dalokat kaptunk volna, hiába tér vissza a hangulat és az eszköztár nagyja is. Továbbra is Neufeld remek hangjára és a fülbemászó elszállásokra építenek, de a megszólalásban ugyanúgy benne van az, hogy élőben (háromszor ekkorát dörrenve, á la Dürer Kisterem) a lemez látens súlya kerüljön előtérbe – a súly, ami most is csupán lehetőségként lebeg az ügyes építkezések és fogós dallamok mögött, és még az üvöltéseknél se igazán bújik elő, ez pedig ebben a formában az újdonságként ható lazább pillanatok (pl. Solo, So Low) ellenére is gondoskodik a feszültségről. Lehet panaszkodni, hogy három év után csak egy EP-t adtak ki, de a játékidő nem csak kellemesen hosszú a formához képest, de rendkívül tartalmas is, természetesen nincsen töltelékdal, minden tétel saját karaktert kapott, ez így pedig azt eredményezi, hogy 2013-ban ez az egyetlen kiadvány, ami nem csak rokonítható a Night Verses albumához, de minőség terén is hasonlót nyújt. 9/10