Scarred By Beauty – Sutra

Az EP-ről mindhárom szám (About Words, A Million Metaphors, We Swim) helyet kapott az albumon, amihez még hét új szerzeményt sorakoztattak fel a srácok. Minden egyes dalt ízesen körbeleng egyfajta finoman megkomponált káosz, de a darálások mellett azért kitüntetett szerephez jutnak a dallamok is a korongon. A kaotikus elemeken kívül a metalcore zsánere a legjellemzőbb, breakdownokkal, szubbasszusokkal megtámogatva az egyébként igencsak tökösen megszólaló lemezt. Jonathan is meggyőzően okádja végig a szűk 40 percet, de szerencsére nem a monotonitás jellemző a teljesítményére, hiszen az üvöltéseket megszakítva előszeretettel szavalja szövegeit elkínzott, helyenként dallamosba hajló formában. A lemezt nyitó Indikát meghallgatva pedig mindenki el is döntheti, hogy vajon neki való-e ez a muzsika, hiszen minden megtalálható benne, ami a zenekarra jellemző. Ehhez ráadásul egy csupasz testek látványában bővelkedő videóklip is készült, íme:

Azért persze korántsem beszélhetünk egy tökéletes műről, hiszen ami az előnye, az egyben a hátránya is a bandának. A viszonylag kevés kapaszkodónak köszönhetően könnyen összefolynak a dalok, nem túl könnyű feladat felidézni egy-egy témát a számokból, de többszöri hallgatás után azért nyugodt szívvel ki lehet emelni több nótát így is. Az Indikán kívül az Oh Brother, I Believe, az ep-ről már ismerős címadó dal és az About Words, valamint a katarzisba hajló Woman is joggal nevezhető kiugró szerzeménynek. A nehéz fogásért cserébe viszont kárpótol a lemez hangulata és a tudat, hogy élőben milyen meggyőzően muzsikálnak a srácok, miközben a világ legközvetlenebb, legviccesebb figurái ők. Ez az, ami érződik a zenén, látszódott a koncerten is. Mindenféle feszülés, indokolatlan fejtegetés nélkül játsszák azt a zenét, ami a szívükből jön, miközben egy nagy családdá kovácsolja őket a közös cél. (Daniel Leszkowicz gitáros és Dennis Leszkowicz dobos egyébként testvérek.) Ráadásul engem cseppet sem zavar az, ha egy bandától nem instant slágereket, rögtön ható gagyi „fordulatokat” kapok, hanem egy igazi kompromisszummentes, jó kis zúzdát, ami még a technikásságnak sincs híján. Számomra a tavalyi év nagy felfedezése a banda, és bízok benne, hogy a folytatásban egy még jobb, még erősebb dalcsokorral fognak majd megajándékozni bennünket. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy lesz még alkalmunk kis hazánk valamelyik klubjában újra találkozni velük a közeljövőben!

8/10