Rotten Sound – Cycles [2]

Nem tudom, Keijo Niinimaa-ék éreztek-e még magukon bármiféle külső nyomást a Cycles megírása közben, hisz ’93-tól kezdve folyamatos, és kitartó munkával dolgozták be nevüket az európai grindcore színtér élbolyába, ám a rajongók gondolataiban bizonyára felmerült a kérdés, milyen végeredmény várható a producer Mieszko Talarczyk (R.I.P.) hiánya, s az új dobos Sami Latva beszállásának ténye mellett némileg megváltozott állapotok után. A Cycles-t megelőző Consume To Contaminate EP, mint arra Dávid kollégám utalt korábban, nem minden ponton oszlatta el a kételyeket, ám a 2008-as nagylemez van olyan vaddisznó, hogy befejezze a munkát, azaz a megmaradt tamáskodókat is elnémítsa.

A Cycles 34 percét hallgatva elképzelhetőnek tartom, hogy sokaknál lép elő ez a finn négyes fogat képzeletbeli trónbitorlóvá, az utoljára Doombringer címmel még egy vitatható szükségességű koncertfelvételt kiadó grindcore császár Nasum feloszlása után – persze a svédek érdemeit el nem vitatva. No nem mintha eddig az árnyékukban kullogtak volna hőseink; hisz az áttörést meghozó Murderworks, és a még nagyobbat robbantó Exit nem elhanyagolható erőt képviselő anyagok, s egyértelműen saját arculatról tesznek tanúbizonyságot. Ám ne felejtsük el, a Mieszko biztosította professzionális hangzás mellett a heroikus power / black Wintersunba távozott Kai Hahto fantasztikus és ritka ötletes dobjátéka is elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy az említett két album beléphessen a stílus legemlékezetesebb pillanatainak panteonjába. Ezek hiányában nem csodálkoztam a kétkedő véleményekben, borítékolni lehetett, hogy Sami Latva nem mutat majd be olyan állkapocs-leejtő követhetetlen break-eket, mint nagy nevű elődje, ám a Rohadt Hangzás gyilkos nóták írására való képességében, ebből kifolyólag a minőségi végeredményben lehetett bízni. Örömmel tölt el, hogy nem is kell csalatkoznunk, a Janne Saska (Sound Supreme Studio) és Pelle Henricsson (Tonteknik Studio) által összekalapált tökéletes sound, a Dismemberes láncfűrészként szakító gyilkos gitárhangzás kiválóan támogatja meg a némileg megváltozott Rotten Sound muzsikát. A főleg a lemez vége felé megszaporodó metalos, szaggatott kiállásokban (pl. az ultrasúlyos Victim, vagy a halk női kórussal megturbózott Trust), a lassabb, illetve középtempós témázásokban Mika Aalto hathúrosa iszonyú csonttörő módon dörren meg.

De a másik pólust ellensúlyozó, a korábbi érára emlékeztető, s a két előző anyaghoz képest megszaporodott crusty ütemek is állati vadsággal taposnak le; Sami a szélvészgyors blastokat pedig kellő pontossággal és erővel adagolja; így az embertelen dinamika mellett nem annyira szembetűnő a sokkal kevésbé állkapocs-leejtő pörgetéseket alkalmazó, hagyományosabb dobmunka, hallgassuk csak meg az I Hate People áthallású agybomlasztó szaggatásokkal operáló (Toni Pihlaja basszusgitárja is remekül hasít) kegyetlenül gyors Alternews-t.
Esszenciális grindcore gránát nagyjából mind a 18 masztodoncsorda-erejű kirohanás, a Dying Fetus-tól kölcsönvett című Praise The Lord, és a Keijo mélyről felszakadó vadállatias üvöltésével induló, brutális crust ütemekkel őrlő Blind is hihetetlen indulatokat mozgat meg. Pár viszonylag sematikusabb pillanat is becsúszott, de feledtetik az olyan tételek, mint a Simplicity, melynek turbósított crustos szaggatásai hatására torz arccal lehet lerúgni a porcelánt a szobabútorról, amire Pandacsöki Boborján kapásból rávágná, hogy „ez a gyerek meg nem normális”. A Deceit és a Blind meg még a darálásba szervesen beépülő szólókkal is kényezteti a zajbarátokat, így minden tényező adott, melynek birtokában a Cycles letépheti a fejed.

A finn hentesek hozták a formájukat, s továbbra is kirobbanthatatlanok a grindcore legjobbjai közül. Lehet, hogy a Murderworks, vagy az Exit sokkal egyénibb, vagy hajszálnyit jobb anyag volt, ám a stílus követelményeinek maximálisan megfelelő, elsőrangú anyag a Cycles is, ideális hosszúságú, változatos, fogós és arcbamászó; remélem egyszer élőben, egy magyarországi koncerten is megtapasztalhatjuk az új dalok, illetve a banda erejét.

8 / 10

MySpace / Official