Retarded Noise Squad – Plastic Surgery And World Domination

Tracklist:


01. Twelve Times Black (0:29)
02. Red alert (3:09)
03. Dawn of Decay (3:27)
04. Mind Asleep (4:34)
05. Suspended Steps (3:18)
06. Plastic Surgery and World Domination (3:17)
07. Homo Homini Lupus Est (3:05)
08. The Divine Light (2:23)
09. Fractured Equilibrium (3:01)
10. A Winter Fairytale (0:39)
11. Walls of Frozen Flesh (4:07)

Hossz: 31:29

Kiadó: Szerzői kiadás

Webcím: Ugrás a weboldalra

A Retarded Noise Squad egy abszurd csoda Németországból, melyet a róluk értekező összes média death/ grindnak aposztrofálja, ám a helyzet egyáltalán nem ilyen egyszerű! Mondhatni kombinált a dolog, mely éppen a stílusok keveredéséből ered. Egy ideje már itt van nálam a hallei srácok egyetlen nagylemeze; melyet csak egy 3 számos promó EP előzött meg, aminek minden dala helyet kapott ezen a 11 részre bontott gyalázaton. Igen gyalázaton, mert ki hallott már olyanról, hogy egy death/ grindnak kikiáltott csapat nem csak ebből a két kemény műfajból merít?! Haha!
Szakítva a begyöpösödött stílus szegmensekkel – helyet kap itt; a punk, a thrash és black metál, s nem akarok hülyeségeket írni, de néhol egy kis progresszív, másutt gothic vagy folk, blues és a régi időket idéző heavy metál. A végeredmény tehát iszonyatosan sokszínű, s ami meglepő, hogy mindez hihetetlenül jól is áll nekik. Abszolút bolondok (lásd. a kissé Gwar stílusát idéző idétlen fotót… – és egyértelműen nagyon találó a névválasztásuk is, haha) és tehetségesek egyszerre, melyből a német nyelvű szövegek se képesek semmit elvenni, levonni. Na de akkor miről is szól, ez a gyalázatos fél óra?


Nos, akkor csak úgy dióhéjban, rövidre fogván (ezt ugyanis hallani kell, nem mesélni róla); a Twelvetimesblack egy rövidke ipari hatásokkal fertőzött felvezetés, melyre a Red alert kimért dallamai adnak választ, ahol a hörgés és a károgás felváltva vezet be az Eisregen dallamos dark-black erdejébe, aztán a Dawn Of Decay jammelős szaxofonos beindulása egyértelműen Schweisser crossover thrash kísérletezése, egy kis Eisregen kiegészítéssel (ez a 2 német csapat a legmeghatározóbb). A Mind Asleep folkos kellemes kezdése sok szólóval és gyönyörű dallamokkal, megint csak Eisregen vonal, amire színtiszta death metál jön, majd virtuóz dallamok… folkos-dark black dal (némely német nemzeti rock ilyesmi). A Suspended Steps rock ’n’ roll, punk és death metál húzás, a végére egy kis riffelős thrashhel, a Plastic Surgery And World Domination a szokványos death metál vonalat viszi tovább, bár a refrén itt sem a megszokott megoldásokat sorakoztatja fel, ahogy a Homo Homini Lupus Est valahol a 80-as évek heavy-hard rock gyökereiből ereszti a death-black fekete földjébe mélyfúró önmagát, remekek a váltások, tele fura ötletekkel, kiállásokkal (a gitárok és a vokál néhol nagyon emlékesztet a MessiahUnderground lemezének megoldásaira, de egyben túl is mutat azon kevertségéből kifolyólag). Aztán a The Divine Light megint csak kissé régies húrokat penget, hard rock + blues death metállal adagolva… a végére keményen thrashsé lesz, a Fractured Equilibrium újra a korai Schweisser vonalat hozza vissza, de megoldásaival túl is mutat azon, remek dal! Aztán A Winter Fairytale… militarista II. Világháborús oltás (érdemes figyelni a végére összefonódó ellentétes jelentésű kulcssavakat, haha), klasszikus zenei és operett lépegetéssel, s ebből bukkan elő a záró tétel, ami pedig a: Walls Of Frozen Flesh, remek és összeszokott csapatot takar, régi Metallica és Evildead riffekre erős tónusú hörgés olvad rá, melyből blackes károgós témák kerekednek ki, kiemelném a basszus erős szerepét és a remek érzelmekkel teli, virtuóz szólókat! Hogy miben rejlik a Retarded Noise Squad ereje és megfoghatatlansága? Talán abban, hogy 5 ember alkotja, de ebből 4 énekel, más és másképpen, ezért varázslatos az összhatás, mert egymást érik a hangulatok és érzések (mind dallamosság, mind zenei alapok terén). Bár azt is tudni kell, hogy ez a lemez, valakit vagy elbűvöl sokszínűségével vagy irritálja. Nekem nagyon megtetszett, igaz előtte vagy 5x végighallgattam, hogy valamit kezdeni tudjak vele… a hangzás amúgy jó, a borító is kellemes és dalok többsége 3 perc körül mozog átlagban, tehát éppen olyan hosszúak, hogy átjöjjön a crossover post-death metál íz, s még meg se unhassuk.


Ajánlom mindazoknak, akik vevők az olyan death metálra, amely nem a megszokott megközelítésből hánytatja meg (bár a grindcore stílusjelzőt máig nem értem, inkább egy sokszínű thrash-black-folk-punk-death), avagy Hajrá leves, mindent bele, teljen a gyomor!!!…)

90%

Retarded Noise Squad @ MySpace