Qwas egy budapesti srác, aki rap zenét hallgatott/hallgat és hallgatni is fog… 99-től próbált ilyen-olyan formációkat létrehozni, végül megismerkedett az amerikai horrorcore stílussal, és nagy hatást tettek rá az olyan csapatok, mint az Insane Clown Posse, a Twiztid, illetve Boondox… egy kis kitérő… a horrocore stílusba én is belefutottam különböző (főleg orosz) mp3 blogok és portálok szörfözése közepette, először nem tudtam hová rakni, azt gondoltam, valamiféle perverz post-core, gore vagy porno, vagy valami beteges lófasz (részben igaz is, haha)… ráadásképpen a borítókon előszeretettel szerepelnek halottak, koponyák, horror elemek, etc. Ennek ellenére rap zene, némi rock zenei és ilyen-olyan ordításokkal, rádió, tv, bevágásokkal, kosszal, mocsokkal, vulgaritással.
Az
intro emelkedő, akár electronikus zenei bevezetés is lehetne, amit részben megtör az ÉBREDÉSEK lágy zsibbadt valóság és álom között toporgó szétfolyó szövegei és ritmusai. Az
ovális arckép se egy tipikus rap dal, sem szövegek, sem a vokálok terén, a végére kapunk némi szólót, aztán zárul ez a kis túlvilági lüktetés. A
KEGYELEMDÖFÉS az első olyan dal, amiben a basszuson kívül a szaggatott gitárok is helyet kapnak, természetesen a dob és a szöveg van a centrumban, így a mélyre hangolt feszes dzsi-dzsik háttérbe szorulnak.
A
rapresszió kibaszott zajos és zaklatott,
INHUMAN (feat. Nabis) hátterében a ’60-as évek táncdal és bár szerű elemeivel színesíti azt, amit a
széttép valóban széttép. Ha itt erősebb lenne a gitár, simán lehetne valami HC-s anyag, a vokál amúgy súlyos, néhol hörgés, károgás, ordítás… A
ESZEVESZTETT (feat. Tirpa) spanyolos, akusztikus dolog, de sajnos nagyon háttérbe kerülnek az alapok, melyek a kezdésnél még jól hallhatóak. Az
iugerum (km. Maya) ambientes, sejtelmes, amiben
Maya elfolyó hangja se tipikus rap elem. A
NARKOLEPSZIA egy koszos némileg blues-os rock nóta, egész faszás vastag gitárokkal, olyasmi mintha a régi
House Of Pain némely témáját összekötnénk az első
Crazy Town-al… A
hervadó alkony kellemesen repít, szed szét, temet el. Remek dal, talán a legjobb az egész anyagról, szövegileg és zeneileg is minden nagyon a helyén van!
„Hulló levélként száguld a sors,
Elméjében mindenki torz,
Képet kerget a hamis szilánk,
A szálka, gerenda szúrt szíven át.”
Az OUTRO egy misztikus zárás, akár egy mese valamiféle csodáról, tört ritmusokkal, játékos szaggatott szkreccselésbe zárva. Bonuszként pedig felkerült az INHUMAN Drez féle mixe, mely sokkal élvezhetőbb, mint eredetije. Electronikus, samplerekkel és effectekkel teli, egy nem rap és hip-hop közeli ember is könnyen magáénak érezheti, igaz a társadalomkritikus szövege nehezíti a befogadást, annak ellenére is, hogy van relációja:
„Az emberi fajt hibásan dobták piacra,
Vírusos a rendszer, ki tette taccsra,
Uralomba törekszik fattyú nemzedéke,
A homo sapiens a technika mellékterméke.”
Szóval egy változatos stuff ez, mely a rapen kívül felsorakoztat, olyan műfaji szegmenseket, mint a rock, blues, jazz, ’60-as éveket idéző zenei aláfestések, mély basszusok, electronika, álomban lépkedő ipari hatások… a szövegkönyv igényes, a tartalma vegyes, a hangzás jó, bár a gitárok lehetettek volna erősebbek is, na de ez horrorcore, ami első hallásra, valami alternatív próbálkozásnak tűnhet a hip-hopon belül… Nehéz dolgom volt ezzel az anyaggal, elképzelhető, hogy olykor-olykor felrakom, de nekem hangulat kell hozzá, igaz könnyen lehetséges, hogy az én ilyen műfajban szerzett ismeretségem kevés ahhoz, hogy teljesen átjöjjön. Ahogy lement 2x a lemez, sokban éreztem, hogy olyasmi néhol, mint a
Kutya vacsorája, csak
Qwas még nem jutott el arra a pontra (természetesen nem is egy irányba haladnak, csak nekem tűnnek hasonlónak), sem zeneileg, sem ismeretség terén, de annak ellenére, hogy úgy raktam be ezt a CD-t, hogy valami geci szar, post
Sírások vagy uránvárosi
Mega Sound System lesz… nos kellemes csalódtam. Ajánlom azoknak, akik alapvetően nem vetik meg a rap és hip-hop vonulatot, kellemes perceket okozhat, de aki kemény gitárokra vágyik magyar szöveggel, annak ott az
AMD vagy a régi
Action (
Összeomlás,
Terror). Aki anno magába bírta tömni és élvezni a 93-as
Judgment Night filmzenei albumot, annak immel-ámmal ez is kötelező anyag!
10/ 7,5 (a pontszámba kalkuláljátok bele, hogy egyáltalában nem köt le a rap zene, és kevés kivétellel pontozhatatlan stílusnak tartom, szóval…)
—
Myspace
qwas@juggalo.hu
