Örömzenélés mesterfokon – Hesitation Wounds-lemezkritika

Mi sülhet ki egy olyan formációból, amiben együtt zenél Jeremy Bolm, a Touché Amoré énekese; a Madball-t és az Against Me!-t is megjárt, jelenleg a Slipknotban doboló Jay Weinberg; a Hope Conspiracy gitárosa, Neeraj Kane; valamint Stephen Lacour, a Trap Them volt basszusgitárosa? Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy csakis jó dolgok , a 2012-ben alakult Hesitation Wounds az örömzenélés fogalmát a kezdetek óta kimeríti, bár a spontán alakult zenekar három évvel ezelőtti bemutatkozó EP-je óta nemigen adott életjelet magáról, idén viszont megérkezett végre az első teljes nagylemez!

A Hesitation Wounds 2012-es indulása Jeremy Bolm nevéhez köthető, aki olyan zenészeket válogatott maga mellé, akikkel ugyan még soha nem zenélt közösen, de az azonnal működő kölcsönös kémia akkor egy 3 számos (+intró) EP-t szült, amit mindössze 5 óra alatt raktak össze, és az azt követő napon fel is vettek. A fő zenekaraik természetesen prioritást élveztek, és az időhiány a spontaneitás varázsával egy különleges elegyet képez esetükben, ez maximálisan visszaköszön az Awake for Everything dalaiban is – 11 dal kicsit több mint 26 percbe tömörítve, sallangmentesen, ösztönből, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. Műfajilag nem határolhatóak be egyértelműen, a hardcore punk és a metalos behatások határmezsgyéjén lavíroznak, a nyilvánvalóbb stíluselemek mellé letéve saját védjegyüket is. Ugyanúgy megtalálni a vad gyorsulásokat, akárcsak az elszállósabb részeket, miközben azok remek kontrasztot képeznek egymással, ezáltal is fenntartva a figyelmet, amit nem is hagynak lankadni egyszer sem. A dalszerkezetek nincsenek túlbonyolítva, de kellően fifikásan adják elő témáikat, mégiscsak hallatszik, hogy tapasztalt arcok zenélnek közösen egy jót. Egyértelműen kikövetkeztethető, hogy mennyire gördülékenyen folyhatott a dalszerzés ezúttal is, semmit sem bonyolítottak túl, tömény energia árad rövid, de annál velősebb tételeikből. A hangzás kellően horzsoló, tökéletesen illik a számokhoz, a prodcueri munkáért Kurt Ballou a Converge gitárosa felelt. Nem lett világmegváltó lemez az Awake For Everything, de hogy az idei év egyik legjobb teljesítménye (poszt-)hardcore fronton, az kétségtelen! 8/10