My Small Community – A Day Becomes A Lifetime

Azt hiszem, egy őszinte vallomással illene kezdenem jelen lemezkritikát: sosem tudtam megszeretni a Mind The Gap muzsikáját, és ez mind az akkori énekesnek, Fuggernek köszönhető, kinek enervált énektémái-, és „wannabe Korn” megnyilvánulásai már az első adandó alkalommal elidegenítettek a zenekartól. De imáim meghallgattattak, így immáron új énekest tisztelhetünk az egyben névcserén is átesett banda élén, és azt hiszem, a booklet szimbolikája hatványozottan igaz a My Small Community legénységére is: hiszen a báb kikelt, és pillangóvá változott, a világ legnagyobb örömére.

Kissé félve tettem be a zenekar debütalbumát a lejátszóba, és be kell hogy valljam, az első hallgatás során olyan téves félreértelmezés képzete lett úrrá rajtam, miszerint a lemez 38 perce az egyik fülemen bemegy, a másikon pedig kijön, de szerencsére a ‘Day Becomes már a második – esetemben már pozitívabb hangulatban történő – hallgatás során elkezdi kimutatni a foga fehérjét, mely elsősorban a fiatalos lendületben, és a példaértékű dinamizmusban mutatkozik meg. Azt hiszem, a srácokra nagy hatással lehetett a The Classic Crime neve által fémjelzett, modernizált hangzásvilágú rock/metal hullám, mely ha közvetlen hatásként nem is érvényesül, a hangulatra-, valamint a dallamképletekre erősen rányomja bélyegét; ám nem kell megijedni, plágiumról szó sincs (valamint azt is meg kell jegyezni, hogy Horváth Gábor és baráti köre nem kívánja megdönteni az időegység alatt lehető legtöbbször elhangzó „my heart” szókapcsolat ‘Crime által felállított rekordját). A dalcsokor legnagyobb erőssége mégis abban nyilvánul meg, hogy széles látókörre kiterjesztve képes interpretálni a rockzene szinte összes vonatkozását, legyen szó akár a rádióbarát-, netán líraibb megközelítésről, akár a keménykötésűbb témákról; ezáltal a változatosságra sem lehet panasz.

Már a nyitó dalhármas is potenciális schlagerként érvényesül, s míg a The Choice Is Yours néhány pillanat erejéig feleleveníti a Mind The Gap zeneiségét – s majd az kibontakozik egy emelkedett hangvételű nótává -, addig a Let It Burnben egy energikus, pattogós leendő koncertkedvencet tisztelhetünk. A Within Reachben éles határfelületű egyensúly áll fenn az akusztikus, érzelemgazdag (ha gonosz lennék, nyálasnak mondanám) pengetések, és a gitárcentrikusabb megoldások között, mindezt megspékelve Bodóczy Zoltán énekdallamaival, mely minden szerzemény esetén a középpontban áll. Szerencsére a srácnak van tehetsége bőven, és nem is fél ezt fitogtatni a 12 tétel keretein belül. Az Open Worldben felfedezhetünk egy-egy giccsesebb (sematikusabb) vonást is, ám ez mai füllel főleg a Poisonre igaz; sajnálom, de sem az előbbi tételt, sem az Alice Cooper feldolgozást nem tudom teljességükben komolyan venni, kissé enerváltnak, és összképrombolónak érzem az amerikanizált pozitív hangvételüket, bár mindkettő igencsak maradandó témákat hordoz magában. Mindettől függetlenül a többi nótára nem lehet panasz, az Endless Day-ben is ragadós megoldásoknak lehetünk fültanúi, míg a What I Can Do With You (I Can Do Alone) közel kétperces dühkitörése egy metalcore címkét is kiérdemelhetne a gitártémák, valamint az acsarkodó vokálok miatt. A Before You-ban helyenként felcsillan egy-egy The Classic Crime ízű énekdallam is, mely jellemvonás főleg a Blindfold melódiáiban teljesedik ki. Az Into The Unknown egy lendületesebb, szintén fiatalos tétel, míg a Disappear balladaszerű kompozíciójában tisztelhetjük a kiadvány legérzelmesebb szerzeményét. A záró …And The Chopper Returns pedig egy alig egyperces agresszióbomba, mely szokatlan, ám határozott lezárása egy kellemes, és igényes kiadványnak.

Nem vártam volna, hogy ekkora hatással lesz rám a My Small Community debütalbuma – aki ismer, tudja is rólam, hogy nem teljesen ezen spektrumon mozgok zenei téren -, de amióta kézhez kaptam, minden nap lepörög legalább egyszer, mert a hazai színtéren bizony még nem volt példa ilyen robbanékony, és fiatalos rockzenei egyvelegre. Egy-két apróbb hibától eltekintve a pillangó szárnyalásának gondolata bizony életképes progresszió, én pedig megszavazom nekik a bizalmat.

Külcsín és Design: 10/8. (igényes, és tetszetős)
Hangzás: 10/9. (tisztán és erősen hallani mindent)
Teljesítmény: 10/8. (figyelemfelkeltő és ígéretes)
Dalszövegek: 10/8. (értelmezhető, frappáns és lényegretörő)

10/8,25.