Morfium – Öreg Sátán

Mindig is tisztelettel adóztam az olyan csapatok előtt, melyek a jelen irányzatokra fittyethányva olyanba kezdenek bele, mely inkább a múlté, mint a jelené. Ilyen a jászárokszállási Morfium is, 2001 januárjában kezdte meg hiánypótló oldschool thrash portyáit az országon belül az Akela élőzenekaraként, ez utóbbi sajnos némileg érződik is a 4 számos anyagon, melynek nem titkolt célja hogy kiadót találjanak. A körítés egyértelműen a régi idők nagy thrash csapatainak kezdeteit jutatták eszembe, s egyszerre fura és kellemes érzés volt a lassan 20 éves múlttal szembesülni a jelen pillérein.

Elsőre hallatszik, hogy a korong jól szól, ám a régi tradíciók konvencióit követvén építkeznek s ez is marad az alapkoncepciójuk, melybe egy-két feldolgozás is feszíti a húrokat a koncertek repertoárjában, mint Slayer, Sodom, Sepultura… bár a srácok nem írták, de én nagyon úgy érzem, hogy a Kreator, Destruction, Exodus, Testament, Overkill, Tankard etc. (és még sorolhatnám a régmúlt mára halott vagy még virágzó thrash fenegyerekeit) sem állnak messze tőlük.
Az anyag egyetlen hátulütője a szövegei; tipikusan a magyar nyelv rákfenéibe ütközünk, s vérzünk is el, de cudarul… érteni vélem, hogy mi miről szól, és nem is értelmetlen zagyva, baromságok, ám túlságosan leegyszerűsítettek, s a másik, ha meg költőien fogalmaznák meg, akkor nem passzolna a zakatoló-vicsorgó zenéhez, szóval mókus kerék überesen! Pedig Kerek Tamás hangjának megvan a maga rozsdás tónusa mely izomból fekszik rá Dósa Róbert és Csorba Lajos csiholta riffhalmazra, Gyenes Tamás feszes pergőivel. A zenében semmi kivetni valót nem vélek hallani, minden a helyén, s minden úgy szól, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, a számok hosszúsága éppen annyi, hogy ne pörögjenek túl és untassák meg magukat.
Az első szám címe hihetetlenül hülyén hangzik és ez a címadó nóta is; az Öreg Sátán első hangjait hallva valami dereng, ismerős, aztán a tipikus Kerry King gitár vinnyogtatásból egyértelmű válik, hogy ez bizony durván régi Slayer kaparás.. A szövegeit tekintve kicsit a korai Moby Dick ( Ugass kutya!, Kegyetlen évek, Körhinta) időszak jutott eszembe, de ennyivel említhetném a már fentebb felsorolt thrash csapatok bármelyikét, hiszen az atom és a III. világháború, illetve az emberi mohóság-gyarlóság kifogyhatatlan és sajnos releváns téma. Ez amúgy a korong legerősebb és összetettebb dala, rengeteg komplex felhozatallal; fasza kiállással, szólóval, és jó váltással színesítve, melyben nagyon is bizonyítnak, mennyire hithűen adják vissza az oldschool thrash vonalat, illetve hogy Csorba Lajos durván Slayer-en nőtt fel, haha!

Vasárnap délelőtt… ez sem tipikusan a legértelmesebb számcím (kissé Tankard-osan hat, haha — másnap reggel — The Morning After, haha!), és ennek szövege is a lemez leggyengébbje, iszonyat módon Akela hatású, ám a zene itt is fogós és masszív, a vokál pedig az idióta refrén ellenére is ridegen feszül a forrongó riffekre.
Hazudni tudni kell pakolós, rövid, s egyszerű nóta nem kevés iróniával fűszerezve a szövegvilág terén, melyről nekem kapásból az öszödi beszéd utáni kavarások és púderezések jutottak eszembe, végig rendesen megy a vágta olyan Sodom módra, melyből csak 1:05 körül szakadunk ki, egy kis Destruction, Kreator féle bólogatós középtempóba, mely egy újabb iszonyat Slayer éles szóló futamba vonaglik, majd újabb pakolás…
A lemezzáró nóta (Morfiumot!) elsőre Overkill-es ám ahhoz túl szaggatóvá válik, így ez is inkább Sodom ízű keserű esszencia, melynek refrénje durva Slayer másolat, szövegei terén megint csak kicsit Moby Dick-es, tele rengeteg jó vágtával és váltással.

Pár hallgatás kell neki, mire az ember elfogadja a faszán összerakott zenébe beleivódott nem túl jó szövegeket, ám az is az igazság mellé tartozik, hogy ez egy koncert banda, és egy fesztiválon a sokadik pohár vízzel pancsolt sör után már mindegy miről szólnak a számok, egyszerűen a vokál a helyén van, a zene, pedig felszánt, televetve testünk a masszív agresszió magvaival!

Zárásképpen? Ajánlatos anyag ez mindazoknak, akik a 80-as évek közepén fénykorát élő thrash metálon nőttek fel, vagy minimálisan belekóstoltak anno és most nosztalgiázni akarnak.
Sokat tanakodtam mennyit is vonjak le a nem túl jó szövegeik végett a zene értékéből, és összesítsem bírálatba és ajánlatba egyaránt; azt hiszem jószívű leszek, hiszen engem meggyőztek, és ha alkalmam lesz rá mindenképpen megnézem őket élőben is, ez ugyanis koncerten süt igazán!

10/ 9.8

A fenti trackek csak részletek, de amilyen minőséget megüt a zene (mind technika, mind tudás, hangzás és részben külsőségek), azt hiszem a CD ára igencsak baráti: 600 Ft. + postaköltség!

Kontakttolás:

Csorba Lajos
Jászárokszállás 5123
Arad u. 9.
Tel.: 06-70-518-5961
morfium@morfium.hu

(Ugyanide várják tárt karokkal a koncertmeghívásokat és lehetőségeket!)