Magyar horrorsztorik és szokatlan hangszerek – Mutilation Case: Mutilation Case

Tracklist:

1. I.
2. Erdő
3. Beléndek
4. Bádog szemfedél
5. II.
6. Sorvadó
7. Asszonyember
8. Aprószentek
9. III.

Műfaj: dadaista death metal

Támpont: Pan.Thy.Monium, Abysmal Grief, Solefald

Hossz: 45:31

Megjelenés: 2023. november 3.

Kiadó: Defense Records, Metal Ör Die Records, Mythrone Promotion

„Big sunglasses, cool band.”

– mondta vala a világ egyik legismertebb black metal zenésze, Fenriz. Szóval ha csak a lenti képet nézzük, a cikk alanyai máris megfeleltek a követelményeknek, de nem csak emiatt ugrottak fel a coolság legmagasabb szintjére, hanem azért is, mert elsősorban a saját szórakoztatásukra vágtak bele ebbe a projektbe. Ez elsőre talán nem hangzik annyira elképesztően laza dolognak, mert mégis mi másért kezdene el valaki zenélni, de képzeld már el azt, hogy

egy próbateremben két meglett férfi a gitárokon és a dobon kívül szaxofonnal, dorombbal, de még egy tradicionális japán hangszerrel, a kotóval is szórakozik, és ezeket használják egy alapvetően death metal lemezen.

Illetve talán feltűnt már, de nem említettem még a debüt címét sem. Hát azért, mert nincs is neki. Lazaság: over 9000. Persze sokaknak felfelé is görbülhet a szája széle, de szögezzük le gyorsan, hogy ez bizony egy komoly anyag lett, és nagyon nagy kár lett volna, ha a négy fal között marad. Megszületett tehát a Mutilation Case és azzal együtt a „true Hungarian dadaistic death metal”, ami jelenleg egyedülálló Magyarországon, de nemzetközileg sem találni minden bokorban hasonlót, legfeljebb a Pan.Thy.Monium és még egy-két zenekar hasonlítható hozzájuk.

Említettem, hogy nem egy poénzenekarról van szó, menjünk is bele rögtön, hogy miért nem.

Az egész lemez középpontjában Magyarország sötét múltja áll, azon belül is a legkegyetlenebb sorozatgyilkosok, mint például Kiss Béla vagy Jancsó Ladányi Piroska, tehát a komédiát máris felejtsük el.

Emellett pedig nem kezdő zenészek rakták össze ezt a cuccot, tehát a dalszerkezetek is szépen ki vannak dolgozva, az intro, átvezető és outro hármasa pedig szépen keretbe foglalja az egészet. A nem szokványos hangszerek ötlete pedig döbbenetesen jól sült el. Akármelyiket is használják éppen, az mindig emeli a hangulatot, hiszen a fő stílusiránynak megfelelően szólaltatják meg. A Bádog szemfedélben baljós dallamot játszik a szaxofon, a Sorvadóban elborult szintikiállás szakítja meg az abálást, hogy csak néhány példát említsek, de minden dalban van valami abszolút kiszámíthatatlan fordulat. Sajnos éppen ez lehet az egyetlen gyengesége is a lemeznek, hiszen biztosan sokan lesznek azok, akiknek ezek a húzások már túl szélsőségesek és alaposan megfekszik a gyomrukat. Pedig ahogy ezeket a megoldásokat az old school hatású gitártémákkal és a későbbi Darkthrone-ra emlékeztető énekkel keverik, az csak jobban elmélyíti a tematikából fakadó hangulatot, amivel így maximum egy ritka bizarr lidércnyomás tud versenyre kelni.

Még két dologban erős ez a horrorsztori-gyűjtemény: az egyik az, ahogy szól. HM-2 worship a lehető legjobb értelemben, régisulis gitárhangzás hozza a leghangosabb réteget, a riffekben nincs semmi bonyolult, ami nem gond, hiszen ez death metal, minek cifrázni, vágjon fejbe, ostromolja meg a dobhártyákat, ennyi. Csakúgy, mint a dob, ami bár itt éppen gép, de teljesen jól hangzik és még változatos is, egyáltalán nem megúszós. A másik nagy pozitívum pedig a gitárszólók. A lemezen három vendég játszik, név szerint Rózsavölgyi Bence (Ghost Toast, Deeprecen Booking), Tóth Balázs (Casketgarden) és Kisiván István (Redneck Zömbiez). Amit pedig ők hárman letekernek a gitáron fejenkét két számban, az fenomenális. Mindannyian remek választásnak bizonyultak a projekthez, szépen feljátszották a maguk részét, Bencét pedig muszáj kiemelnem, mert a Bádog szemfedélben zseniális az a többiektől teljesen különböző hozzáállás, ahogy hozzátette a magáét. Ami pedig a már említett különlegességeken kívül meglepetésként ért, az Knapp Oszkár (InsaneRivers Ablaze, Grizzly, Wrong Side, ex-Redneck Zömbiez) dallamos és hidegrázós éneke az Aprószentekben. Amilyen hirtelen jött, olyan sokáig megmaradt bennem az az epizód.

Szóval ilyen lett Magyarország első dadaista death metal-zenekarának bemutatkozó anyaga. Csak azért indulhat hátránnyal a mezőnyön belül, mert túl merész, ugyanakkor éppen ez az egyik legnagyobb erőssége is. Lehet, hogy valakinek a gépdob is szúrja a fülét, de kérem, ez igazából egy szobaprojekt, ne vörösödjön a fejetek. Én inkább összeteszem a két kezem, hogy a mai világban, ahol szinte senkinek nincs kedve újat mutatni, kísérletezni kicsit, születnek ilyen teljesen elszállt projektek és ráadásul nem is akármilyenek. Lehetett volna ebből egy élvezhetetlen káosz, egy nagy gagyi massza is, amiben csak egymásra vannak dobálva hülyeségből a szokatlan megoldások, de szerencsére nem így lett. Lentebb a bizonyíték, repülj rá bátran.