Korog – Mumus

A budapesti Korog eljövetelét a történelem már századokkal ezelőtt is megjósolta, hiszen a Necronomicon kanonizálatlan fejezetei megemlítést tesznek egy, a gigászi hegyormok között meghúzódó barlangról, melynek legmélyében egymásnak meséli fájdalmait öt elfajzott, idegen – és változó személyazonosságú – élőlény a tűz körül, akik csak arra várnak, hogy meséiket dalban elmondva váratlan csapásokat mérjenek Magyarhon underground zenei világára.

Mumusok ők, kiket megkínzott az élet; azonban az alábbi sérelem évszázadok munkája árán előnnyé kovácsolódott, elvégre hőseink az éteri félhomályban sajátos mesterei lettek az önkifejezésnek – s mindezt kizárólag azon eszközök felhasználásával, melyek a rendelkezésükre álltak a semmi közepének legalján. Legyen az visszhang, zaj vagy szokatlan taktus, a felkavarónak szánt üzenetek tényleg felkavaróan kerülhettek a szó szerint vakító fényekben pompázó külvilág színe elé, melynek legnépszerűbb kortörténeti állomásának a Sunn O))) soraiból érkezett Csihar FőMumussal eltöltött időt tekinthetjük. Legnagyobb szerencsénkra a legendás énekes nem kívánt Moonn O)))-t kreálni az idő közben folyamatosan változó felállású tűzkor tagjaiból (vagy csak időben lefojtották?), ám az Ő uralma sem tartott sokáig, mert a Mayhem legendás albumát feléneklő úrfi kilépését követően egy (szó szerint) radikális amputáción esett át hazánk első számú esküvőmetal-bandája. Az M.K. Atorzt köreibe befogadó társaság harmadik, ám első igazán komolyabb dalcsokra a baráti kör nevét viselte magán, így a négy éve napvilágot látott Korog című lemez már látatlanul is öndefiniáló szándékkal készülhetett, melyet a kaotikus, ám pörgős és hatásos nótákkal felszerelt hanganyag módszeresen igazolt is. Nevezhetjük ezt sátáni rock ‘n rollnak, black ‘n rollnak – tökéletes definició nem létezik erre a muzsikára, a Korog mindig is külön állt a skatulyázható bandák tömkelegeitől.

Viszont 2008-ban egy váratlan fordulat zaja verte fel a barlang visszhangokra hajlamos falait: nem elég, hogy a Nagy Gábor gitáros képében új – és képességeit hallva remélhetőleg végleges – tagot számláló zenekar régóta ígérgetett új nagylemeze kinőtte magát a tervezgetés folyamatából a várva-várt megvalósítássá, de a srácok barlangjához rendszeresen lejáró postás a szükséges kakaós csiga adag mellé (tudjátok, L’art Pour L’art) véletlenül elkevert egy Clutch lemezt is. Hőseink csak álltak és néztek, mígnem egy faággal megpiszkálgatták a Willendorfi Vénuszként imádott korongot. Ekkor egy korábban nem hallott hangulat járta körbe a CD hátoldala révén immáron fényárban úszó lakhelyet: az öt Mumus elhatározta, hogy üzenetük körítését megpróbálják ellensúlyozni a lehető legdögösebb és lehető legzeneibb eszközökkel, mert ha az új dalcsokrot több példányban tudják értékesíteni, a postás is több kakaós csigát fog hozni. És az új Korog album hallatán nyugodt szívvel konstatálhatjuk, hogy hőseink eztkövetően több alkalommal fognak jóllakni.

Noha paradoxonként hathat a tény, hogy a Korog minden korábbinál feelingesebb nótákkal rukkolt elő, azért be kell vallanunk, hogy a korábbi felvételek is magukban hordozták az emelkedett hangvételben burjánzó rifforgiák csíráját. A legnagyobb különbséget az szolgáltatja, hogy a zajok szinte teljesen eltűntek, a disszonáns megszólalás a matekos megoldásokkal egyetemben egy fogyaszthatóbb mennyiségre redukálódott le, ám ezt a bivaly hangzás mellett egy félelmetesen technikás körítés ellenpontozza, mely elsősorban az Ágoston Péter – Nagy Gábor gitárduó érdeme, akik a többi taggal egyetemben igencsak kitettek magukért. A 10 tételt közel negyven percbe sűrítő lemez úgy került be az egyébként Job For A Cowboy-ra hajazó belső oldallal felvértezett tokjába, hogy nem tartalmaz üresjáratot. A nyitó Password: Circus minden idők legpörgősebb Korog nótája, melyben már kifürkészhetjük a progresszivitásba hajló megoldásokat, ám ez a Small Pieces perceiben még nagyobb térnyeréshez jut, hála a matekos tördeléseken nyugvó alapoknak. A Try Catch Finally mintapéldája a Korog gondosan felépített, koncepciózus dalszerkesztésének, hiszen tanítani lehetne, ahogy a sztenderd rákenró’ alapokból hirtelen felépül egy könnyfakasztó gitárszóló. A Kill Escargot! is egy olyan szerzemény, amire precízen felírhatjuk a death ‘n roll képletét, ám a Spidersphere újfent matekban fogant témahalmozása jóval túlmutat az öncélú tudásfitogtatáson. A No Chains For Demons főriffjével az Isten Háta Mögött is tudna mit kezdeni, noha a feelinges körítés itt is módszeresen kihat a dal egészére, míg a kifejezetten játékosnak tetsző Encounter The Bogeyman refréndallamának hallatán beigazolódik a kiadó által hirdetett fiktív folklór hatás, hogy a hatalmas doom hajlításokról meg ne feledkezzünk. A Testing The Grave nemcsak a legjobb dalcímet-, hanem a legütősebb nyitótémát is magáénak tudhatja, noha igazságtalannak hatna egy ilyen egységes közegből kiemelni bármely tételt is. A Bequest keretein belül térnyeréshez jut egy kevés jazzes íz is, mely a southernre hajazó riffek között hátborzongató hatást kelt; s míg utóbbi egy tökéletes zárónóta szerepét tölthetné be, addig a Primeslime tesz eleget az alábbi kötelességnek, pont olyan hangnemben, melynek hallatán már elölről is kezdjük a lemez hallgatását.

Egy szó mint száz: amennyire derült égből érkezett meg a Korog új lemeze, épp oly váratlanul fog majd kihatni a hallgatóságra, hiszen ezt páratlan és kiegyensúlyozott zenei elegyet egyetlen motívum uralja: az örömzenei attitűd, melyre csak az igazán nagyok képesek, és ami újabb paradoxont állít fel kedvenc hegylakóinkról. No de annyi baj legyen, a lényeg hogy az év egyik legfontosabb kiadványa megérkezett, fogyasszátok olyan egészséggel, ahogy hőseink fogják a következő extra-adag kakaós csigákat. Ja, és ha egyszer arra vetemednék hogy házasodjak, az is ziher hogy őket kérném fel a szükséges talpalávaló miatt.

Külcsín és Design: 10/7. (gyönyörű kialakítás, felesleges déja vu-érzéssel)
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / Pontszám:
Hangzás: 10/9. (erőteljes és brutális)
Teljesítmény: 10/9,5. (koncertet, azonnal!)
Dalszövegek: n/a (hallás alapján nem lehet kiszűrni, a booklet pedig nem tartalmazza)

10/9,25.