Idea Implant – Unseen Thorns (EP)

Az Idea Implant az a metalcore zenekar, amelynek progressziója már megélte a könnyedebb lézengést, a matekos/sokszor disszonanciába átívelő, erős ritmikai sűrűsödést, valamint a dallamosítás eszköztárát is, így mindenképpen arra terelődött a figyelem az Unseen Thorns című EP anyagán, hogy miképpen halad tovább a zenekar arculatának a változása (műfaji fúziók), valamint arra, hogy az Idea Implant képes lesz-e egy domináns, vezetői szerepkört betölteni a jelenkor magyar metalcore szcénájában. A dalcsokor így főként előremutató funkcióval rendelkezik, hiszen egy panelesített metalcore lemez magában hordozza a jelenkor metalcore-jának betegségét, miszerint egy szintet nem lehet/nem kell megugorni, a begyepesedett minőségi színvonal megugrása elég az elvárás teljesítéséhez. Az Idei Implant gárdája mindezt elkerülve nem követte el azt a hibát, hogy a dallamosításra húzta fel az új korong hanganyagát, ellenben a technikásódás (Old Wounds) mezején egy kimért fejlődést hajtott végbe, így a hangsúly a gitárok szaggatott (néhol progresszív) rifftémáira, a breakdownok köré épített témahasználatra terelődtek, ezekhez kiválóan járulnak hozzá a bőrös alapok, valamint néhol a hardcore punk sodrás is. A megszólalás így rendkívül fontos, hogy jó minőségű legyen, de szerintem Simi keverési képességeit senki sem kérdőjelezi meg egy Till We Drop, valamint The Southern Oracle lemez után. A súlypontokat valamennyire árnyalják az emocore elemek, amelyek főként a hintázó dallamú énektémáknál jönnek elő (Marnal’s Error, itt Petike is besegített az Aetigranból), nem beszélve a zenei aláfestésről, főként az átvezetőknél, a csordavokálok pedig szinte műfajközi elemek, így használatuk nem túl meglepő. Ami képes volt meglepetést szolgáltatni, az nem más volt, minthogy gazdag elektronika próbálkozott meg feldobni az amúgy sem sallangmentes keveréket, ami sikerült is neki. Olyan jól, hogy szinte kihallani a közvetlen Enter Shikari hatásokat (főleg a Coin For The Ferrymanben, amelyre van egy keményebb újragondolás is a lemezen a Hanoiból átugró Szabóka vendégszereplésével), a Common Dreads szintivonásai szinte vénásan kerültek be az Unseen Thorns véráramába, nem beszélve a már említett, néhol egészen Roura jellemző hangszínről, hanglejtésről (Friend And Fiend Part II.). Ha ehhez hasonló könnyed, de mégis fajsúlyos metálpróbálkozások lesznek a színtéren, akkor azt kell, hogy mondjam, szép jövő előtt áll a magyar underground közössége. Hiszen dalszerkezeteit, nyers öndefinícióját kihasználva az Idea Implant képes volt úgy váltani egy magasabb szintre, hogy átmentette korábbi anyagairól a legjobb pillanatokat, így a dalírói képesség végre a tehetséggel került egy lépcsőfokra, amelyre bizony nekünk nagy szükségünk van. Egy underground szubkultúra felemelkedéséért mindenképpen. 7,5/10

Lemezbemutató koncert: 2012. március 31-én a debreceni Unpluggedban.