Howard Jones még mindig nem találja a helyét – itt a Devil You Know második albuma

Tracklist:

01. Consume the Damned
02. The Way We Die
03. Your Last Breath
04. Stay of Execution
05. Break the Ties 
06. Shattered Silence 
07. Let the Pain Take Hold
08. Master of None
09. Searching for the Sun
10. How the End Shall Be
11. Broken by The Cold

12. Eye of the Tiger (Survivor-feldolgozás)
13. I Am Alive
14. We Live

Műfaj: metalcore

Támpont: Blood Has Been Shed, Killswitch Engage

Hossz: 47:25 (bónuszokkal 58:57)

Megjelenés: 2015. november 6.

Kiadó: Nuclear Blast

Webcím: Ugrás a weboldalra

Amikor 2012 környékén Francesco Artusato (All Shall Perish) és John Sankey (Devolved, Divine Heresy) kitalálták, hogy zenekart alapítanak, nem kisebb nevet választottal frontembernek, mint  a Killswitch Engage-ből ismert Howard Jones-t. Miután realizálódtak a banda alapításának esélyei, további két zenész is beszállt a buliba, név szerint Ryan Wombacher (Bleeding Through) és Roy Lev-Ari (ő a Hiss of Atrocities-ben játszott együtt Artusatoval). Ezek után joggal gondolhatták a modern metalcore rajongói, hogy a Devil You Know képében az év egyik legígéretesebb szupergruppja jött létre. Azonban a banda 2014-es debütáló lemeze, a The Beauty of Destruction a maga monoton, ötlettelen, unalmas háromnegyed órájával jócskán alulmúlta a várakozásokat. Bő másfél év elteltével pedig már itt is van a folytatás – de a helyzet Lev-Ari távozását leszámítva sajnos nem sokat változott.

devil-you-know-header2015

A They Bleed Red megjelenése előtt közzétett dalokból azt lehetett sejteni, hogy az új anyag kissé masszívabb lesz, mint az előző. A Stay of Execution darálós kezdése egy erősebb, keményebb zenekar képét festette: magával ragadó lendület, a megszokott, karakteres ének, képzett zenészek. A nem sokkal ezután kiadott The Way We Die a közepesnél csak egy kicsivel sikerült jobbra, pedig az előző számmal ellentétben itt még a refrént is eltalálták. Ehhez a tételhez készült egy megmosolyogtató videó is, amiből megtudhatjuk, hogyan horgászik Howard egy sztriptízklubban – bár a zenészek nem erősítették meg, nincs kizárva, hogy a klip apropóját Howardnak a közelmúltban kirobbant magánéleti botránya adta. (Ami az előzetes számokat illeti, ezután kijött még egy Eye of the Tiger feldolgozás is – de hogy minek?…)

Az albumon hallható többi dal is hozza az átlagot, de egy fikarcnyival se többet. A korong valóban keményebb, energikusabb lett, mint az előző, de az ott található hibák sajnos itt is jelen vannak. A zenészek technikailag még mindig a csúcson vannak (Artusato és Sankey ezúttal is kiemelkedőt nyújtanak), de valahogy nem érett össze az anyag. Lehetett volna többet várni egy újabb lemez megjelenésével. Még mindig kevés az emlékezetes pillanat, az éles váltás, a fülbemászó refrén. Míg Howard a Killswitch Engage kötelékében olyan örök érvényű dallamokat tudott produkálni, mint például a The End of Heartache, addig a Devil You Know-ban csak The Way We Die kaliberű számokra futotta. Ennyit számít, hogy az embert milyen zenészek veszik körül. Kevés kivételtől eltekintve, sajnos újra az értelmetlen, olcsó riffek egymásra pakolása határozza meg a lemezt. Néha megfigyelhető némi tudatos építkezés (Searching for the Sun), de a rendszeresen megjelenő monoton, ötlettelen témák ezt is hiábavalóvá teszik. Ezek után, ha figyelembe vesszük a lemez hosszát, ami bónuszokkal együtt majdnem egy óra, bizony kevés ember figyelmét fogja lekötni az anyag, pláne ha olyan metal balladák is “színesítik” a felhozatalt, mint az egyhangú, eseménytelen Let the Pain Take Hold. A gyorsabb, intenzívebb, karakteresebb dalok, mint a How the End Shall Be vagy a Shattered Silence jót tesznek a lemeznek, de egy kiemelkedő anyaghoz ez így megint kevés.

Egy ilyen zenészekből álló formációtól sokkal többet várnánk. A komfortzónát ezúttal sem sikerült elhagyniuk, és Howard sajnos még mindig nem tudott a Killswitch Engage után maradandót alkotni. Ahogy a debüt, úgy a They Bleed Red sem lesz visszajáró vendég a lejátszási listákon. 5,5/10