Heartist – Nothing You Didn’t Deserve EP

Ugyan nem kell őrült nagy újításokra gondolnunk, hiszen nem ők az elsők, akik a popos szinti és énekdallamokat keverik a metalcore-os döngöléssel, de mindenképpen figyelemre méltó, amit véghez vittek a srácok. Aki hallotta már a Dead By April bármelyik számát, az nagyjából képben is van, hogy mire számíthatunk abban a szűk fél órában, amit a két év alatt megírtak: keményebb hangzású rádióslágerek, egy kis üvöltéssel, breakdownokkal és megjátszott érzelmekkel. Ez a recept persze a legtöbb keményzenét kedvelő emberben legfeljebb csak olyan érzéseket vált ki, hogy sarkon fordulva kiüsse az első szembejövő trendifiú mindkét szemét, ám akinek a tolerancia küszöbe van olyan magas, hogy megpróbáljon mélyebben is elmerülni az EP szépségeiben, az nem fog csalódni. Bár egyértelműen Bryce Beckley vokálja viszi el a hátán a produkció nagy részét, hiszen olyan, mintha Spencer Sotelo (Periphery) és Jonny Craig közös gyereke lenne (hangügyileg legalábbis), így tényleg elképesztő magasságokat képes megugrani a hangjával (remek példa erre a Disconnected végső bridge része). A zenei sokszínűség miatt nem fognak ugyan börtönbe kerülni, ám a szinti megfelelően támogatja a váltott metalcore és rock alapú riffsorozatokat, és hiába van szó friss bandáról, mégis süt az egész EP-ről az a profizmus, amelyet élőben is képesek nyújtani (ilyen énektémák mellett pedig ez nagy szó). Tudják mit és hová kell tenni, a dalok pedig kellően fogósak ahhoz, hogy aki egyszer elkezdte hallgatni őket, az ne tudjon könnyen szabadulni. Egyedül a Heart Of Gold című dal az, ami még a vége előtt elrontja az ember hangulatát, mivel ezek a csöpögős szerelmes nóták nagyon nem illenek a Heartist alapvetően pörgős hangszereléséhez. Ezen túllépve azonban beláthatjuk, hogy aki vevő a pop-metálra, az idén nem nagyon fog jobbat találni tőlük, viszont aki már a Dead By Apriltől is hidegrázást kapott, az messzire kerülje el, mert ha zeneileg nem is, de alapjában véve ugyanarról szól a két zenekar.

7,5/10