#Hírek
december 10.
2012. szeptember 14.
Tracklist:
1. Long Year
2. At the Home of the Giant Wolfe
3. Shiny Fay of Sorrow
4. Das Mädel und Die Dunkelheit
5. Prince Migdale
6. Das Mädel und Die Dunkelheit (Minus Remix)
7. Das Mädel und Die Dunkelheit (Gazella Remix)
8. Das Mädel und Die Dunkelheit (Polyklinik Remix)
9. World Without Delight (VCP Remix)
10. Prince Migdale (ICR Remix)
Állandó jelleggel csendül fel a magyar zenekarok, előadók kapcsán az a panaszos hang, mely szerint maximum a honi közegben számít egy-egy produkció kiemelkedőnek, és nyugaton nem állná meg a helyét - ez nem csupán a hardcore/metalcore berkekben szokott előkerülni, de számos más műfajban is. Persze továbbra is elmondható az, hogy sokéves kulturális lemaradásunkat nyögi visszhangként a zenészeink 80-90%-a, de egyre gyakrabban bukkanhatunk olyan produkciókra, amelyek a sokat emlegetett nyugat-európai vagy amerikai mezőnyben is megállnák a helyüket. A Volkova Sisters és új kiadványa szemtelen módon viszont még ki is emelkedne belőle.
A nevével William Gibson előtt tisztelgő magyar csapat még a nagyon erős Venus Robot minikiadványt is nevetve felül tudta múlni a Hope megfoghatatlan hangzásával, nehezen címkézhető dalaival: sok mindent lehet velük kapcsolatban emlegetni, dream popot, shoegaze-t, new wave-et, trip hopot, de az Isten Háta Mögöttből is ismert Sándor Dani által kreált alapokat és Berger Dalma fenséges énekét műfajok helyett inkább más jelzőkkel érdemes illetni. Álomszerű, jövőbeli, titokzatos, kísérteties és zaklatott, mintha a Blade Runnerből megismert Los Angeles-ben kergetne valami, amit nem látsz, de igazából nem is félsz tőle, inkább valami feszült mámorban rohansz el a bizarr technóra pörgő őslakosok, az iPhone 8-on pötyögő cyberhipszterek, a robotokkal színpadra állított Grimm mesék, és egy csomó Henry Fonda szemű, zord alak mellett. Az első öt, önálló dal mindegyike teljesen más, de mégis folytonos egészet alkotnak, mintha ugyanabban az álomban mindig más, de ugyanannyira valószínűtlen helyszínre keverednél. A csúcspont talán a zajos Das Mädel und Die Dunkelheit, ennek hangjaira egy okkult tech-thriller kezd el peregni plazmasugaras áldozókéssel, kristályerdőkkel, feszültséggel és katarzissal. Az első fejezetet záró, teljesen új színekkel dolgozó Prince Migdale a boldog ébredés, az öt remix pedig olyan, mint amikor az ember visszaalszik, és újra bekapcsolódik az álomba, de valami megváltozott. Jól jelzi a Volkova Sisters zenéjét, hogy könnyebb képekkel és filmekkel körülírni, mint hasonló előadókkal, minden felsorolt műfajnál, vagy megemlíthető zenekarnál többet árul el róluk az, hogy „a Science of Sleep és az Inception keveréke 2050-ben”. Az EP még akkor is szolgál örömökkel, mikor az ICR remix utolsó hangjai is elhalkulnak: csak ekkor jut eszünkbe újra az, hogy ez egy hazai zenekar, Magyarországot képviselik, ami egészen megdöbbentő, hiszen talán még sosem volt ennyire exportképes (és ennyire prémium, lásd klip, vagy hogy az Aarion tervezte a felsőjüket) itthoni anyag, aminek egyformán van masszív hangulata, a hangokon túlmutató világa és ami még így is tele van fogós dallamokkal.
9.5/10
