Hazai Hétvége: Megazetor – Sandstorm In An Hourglass EP

Tracklist:

01. Sandstorm
02. Second
03. Healing Process
04. Reconstruction
05. Halfway There
06. Traitor Of Absence (élő)
07. Dying Process (élő)
08. Blood And Thunder (Mastodon feldolgozás)
09. Interform (remix)
10. Dying Process (remix)

Műfaj: progresszív metal

Támpont: Mastodon, Death

Hossz: 44:55

Megjelenés: 2013. március 18.

Kiadó: Szerzői kiadás

Webcím: Ugrás a weboldalra

Továbbra is szilárd meggyőződésem, hogy a Megazetor saját maga alatt vágja a fát ezzel a névválasztással, hiszen a beavatatlan hallgató akaratlanul is egy poénzenekarra asszociálhat (még úgy is, hogy esetleg vevő a Devin Townsend-féle humorra), és ez jelentősen tizedelheti a kattintások számát. Amennyiben ez tényleg így van, úgy annál inkább sajnálhatjuk mindkét oldalt, mivel ennek a bandának tényleg van mit mutatnia, másrészről az átalakuló magyar undergroundban egy kivételes hangzás nem érvényesül kellőképpen.

Bár nyilván abszurd lenne, és nem is szeretném ezt teljesen a nevükre kenni, mert ne felejtsük el, hogy nem kezdő zenekarról van szó (1997 óta működnek), és az az igazság, hogy már nagyjából a kezdetektől fogva meglehetősen pozitív kritikákat kaptak. Nem csupán ígéretes bemutatkozás volt a The Drug You Daily Crave, hanem egy olyan anyag is, amire bátran lehetett építkezni, és bár a Dying Process nem feltétlenül váltotta be a hozzá fűzött reményeket (amellett, hogy teljesen rendben volt), a mostani Sandstorm In An Hourglass ismét sokat sejtet. Némileg tömörebb lett az összkép, ezáltal több időbe telik felfogni az EP-t, mégis sikerült olyan pontokon megfogni, hogy ne nehezedjen ránk teljes súlyával. A Mastodon jegyei minden eddiginél jobban dominálnak, legyen szó riffekről, a finom átvezetésekről, vagy épp az itt-ott felbukkanó, valahol a pszichedeliában gyökerező dallamokról, és nem utolsó sorban az énekről. Mindemellett gyakran felbukkannak a korábbi elemek is, mint például a technikás thrash elemek, melyek bizonyos hányada a korai Meshuggah vonalán mozog, és még pár Strapping Young Lad ízű döngölés is belefért (Halfway There). Ezt az egészet az a fajta progresszivitás foglalja keretbe, amelyet minden bizonnyal a Death-től tanultak a srácok, egyszóval tényleg rengeteg részről szolgálja ki a hallgatót ez az EP. Nem vagyok benne egészen biztos, hogy nagylemez hosszúságban ugyanígy működne, mindenesetre az irány tetszik, és érezhetően van még benne, amit ki lehet hámozni a jövőben. Azonban mindenképp érdemes időt szánni rá, akár érdekességképp meghallgatni, mert az említett műfaji hatásokat rendszerint másképp értelmezik, mint a fiatalabb zenekarok, így felfogható egyfajta hiánypótlásként is. A korábbi kiadványaikkal egyetemben ingyenesen meghallgathatóvá és letölthetővé tették az EP-t, melyen szerepel továbbá két remix, két élő felvétel és egy Mastodon feldolgozás. Remélhetőleg sokkal többen felfigyelnek ezek után a Megazetorra, mert tényleg megérdemlik. 8/10