2009. január 31.
Tracklist:
1. Son the Father2001, Kanada: egy maréknyi ambiciózus, furcsa művésznevű fiatal összeül, hogy bandát alapítson. Hardcore punkot. A végső felállás terméke egy demo lett, majd egy sornyi bakelit – a Fucked Up kettes csomagokban adagolta magát a világba. Már ezek is megmutatták, hogy itt nem egyszerű tufa-zenéről van szó, s két évvel a Hidden World lemez után kétezer-nyolcban végre megérkezett a Nagybetűs Album – amit még a szóhasználatra érzékeny orgánumok még azzal együtt is megjegyeztek, hogy a zenekar nevét ki kellett csillagozniuk.
A Fucked Up hangzása elragadó: furulyaszó nyitány után tekeri fel az idegeinket egy orsóra, hogy az egészet szétverje egy megállíthatatlan hévvel. Nincs csordavokál, nincsenek oldalra kiköpős breakdownok, csak nyers erő, összefűzve hetven hangsáv csokrába. Nem fülbemászó, hanem a tarkód köré tekeredő gitártémák, katonásan alapos dobkíséret, olykor női vokál, meg ugye Pink Eyes jellegzetes hangszíne, amint papként dörgi az elbaszott igazságot a mikrofon mögül. Merengős lassulások húzódnak árokként két vihar közé, mesterien összerakva az átlagosan négy perc vagy annál is hosszabb számokba. A tizenegy dalból kettő insztrumentális, a harmadik és az utolsó előtti – mialatt a nyitótéma végigkíséri a záródarabot is.
A szövegek témájukban összefüggenek, visszatérő szavakkal, motívumokkal, képekkel, kérdésekkel és problémákkal. Istennel pöröl, a hűlt helyére mutogat, öklét rázza a kiüresedett világra, lefestve a naiv emberiség történelmét, bibliai és mitikus szálakkal becsomagolva. Az üveg és acél újkorából von mérleget, évezredek szemétkupacát széthordva, hogy az alján értéket találjon, mantraszerűen kérdezve mindentől, hogy ezért, ezért érdemes élni? Ezért érdemes megszületni?
A Chemistry Of Common Life nagyszerű lemez. Régisulis hardcore, amibe bele tudtak vinni elég merész újítást, hogy friss és torkon ragadó legyen. Üzenet egy dobozban, szép csomagolásban, olyasmi, ami túlmutat a háromszor is agyonrágott témákon, s mer könyékig belenyúlni a filozófiába.
Egy szóval elmondva: kihagyhatatlan.
9/10
