Evan Brewer – Your Itinerary

Azonban óriási változást idézett elő azzal, hogy ez alkalommal a száműzöttek között csak a gitárok szerepelnek, jelen esetben ugyanis kevésbé radikális a képlet: dobbal és szintetizátorral támogatta meg összetett elképzeléseit. Az nem vitás, hogy már az Alone is zseniális témákkal volt felvértezve, azonban puritán mivoltának köszönhetően igazán csak azok értékelték, illetve hallgatták, akik hozzám hasonlóan beteges mértékben vonzódnak a különféle hangszereken történő extrém játékstílusokhoz. A legtöbb kritika természetesen emiatt érte a korábbi lemezt, Evan pedig úgy tűnik megfogadta hallgatósága – és vélhetően a Sumerian Records – tanácsát, így egy sokkal dinamikusabb, szerethetőbb és nem utolsó sorban szélesebb rétegek által befogadható alkotás lett az eredmény. Persze ilyenkor rögtön azon kezdünk gondolkodni, mennyi negatív változást okoz ez a korábban megszeretett irányra nézve: az természetesen cáfolhatatlan, hogy Evan Brewer most egy teljesen új oldaláról mutatkozik be, azonban a negatív jelzőt nyugodtan elhagyhatjuk. A lemez hallgathatóbb lett, de semmit sem vesztett összetettségéből és zsenialitásából. A basszusgitár virtuóz témái helyenként kissé háttérbe szorultak, de ez tudatos döntés volt, így engedve teret a többi hangszer számára, melyeknek köszönhetően sokkal inkább valódi, lélekkel rendelkező zenévé avanzsálódott a végeredmény. Azért így is olyan ötletekkel operál a korong, mellyel nyugodtan elhallgattathatjuk a bevezetőben idézett általános véleményeket, ráadásul most nem csak egy adott hangszeren mutatkozik meg ez kreatív gondolkodásmód, hanem magukon a számszerkezeteken, a kollektív játékon.

A hossznak köszönhetően pedig az elejétől a végéig érdekes tud maradni, komplex képletek megfejtéséhez pedig többszöri hallgatás és figyelem szükségeltetik. Ettől függetlenül háttérzenének sem utolsó, de ha valaki vonzódik a technikás témákhoz, nehéz lesz nem az aktuális dallamokra és ütemmutatókra figyelnie – az olyan pillanatokra, mint a második tétel „liftzenéje” úgyis mindenki felkapja majd a fejét. Ahogy arról már volt szó, a többi hangszer is brillírozik, további változatosságot csempészve a dologba. A dobtémák gyökereit valahol a Misha Mansoor által megálmodott Animals As Leaders féle vonalon érdemes keresni, de magára a zenére is érvényes helyenként ez a hasonlat. Tosin Abasinak, ha basszusgitározna, valószínűleg Evan Brewer lenne a neve – a ’Cause for Concern’ outroja például bármelyik Animals As Leaders nagylemezre felfért volna, de rengeteg ilyen pillanatra bukkanhatunk. Ráadásképp a Your Itinerary rengeteg jazz elemmel operál, ilyen szempontból talán sokkal inkább a hasonlóan nagyszerű T.R.A.M. bemutatkozását, vagy a Trioscapes kislemezét érdemes támpontként előkapni. Ám tulajdonképpen felesleges is ilyen fogódzkodókat keresnünk, ez a korong ugyanis az előbbi hasonlóságok dacára egyedi atmoszférával és szerethető belsővel rendelkezik, tökéletesen megállja a helyét a mai mezőnyben, nyoma sincs erőltetett vagy önismétlő témáknak. Sajnos Evan szólóprojektje a kelleténél még így is kevesebb figyelmet és elismerést kapott eddig, mint az éppen aktuális nagy nevek sokszor átlagos alkotásai, de a második lemez új arculatának köszönhetően talán ez most változni fog. Megérdemelné, hiszen már nem csak a basszusgitárt közelebbről is ismerők tudják igazán értékelni. De nekik persze most is kötelező! 9/10