Draco Hypnalis – Imagination

Tracklist:


01. Woe In A Paralytic Symphony
02. The Sincere Wander Through Illusion Untouched
03. The Catacombs Of Wild Passion
04. Yet They Come And Leave No Distress
05. The Ones In Shelter Know No Evil
06. Symphony In E - Min
07. The Fortune That Shall Not End In Disorde
08. The Intimate And Tthe Severe
09. Mozart - Allegro
10. Untied By The Bearers Of Strength

Hossz: 66:45

Kiadó: Zero budget productions

Webcím: Ugrás a weboldalra

A cseh Draco Hypnalis zenéje magában hordozza a megérthetetlenség diskurzusát, hiszen amennyire művészi zene, annyira kevés embert érintenek meg vele… na de ne rohanjuk ennyire előre, a Zlín-Malenovice-i srácok 1999-ben alakultak, egy évvel rá a szintén cseh brutál death metálban utazó Romantic Love nevű (haha) bandával kiadtak egy splitet, majd egy évvel rá egy demót. Aztán 4 év hallgatás, 2005-ben kijött az első nagylemez, Weavers Of Unrest címmel, ez évben, pedig a második, melyről éppen most olvasol…


Hogy ne várakoztassam a kíváncsi nagyérdeműt, a Draco Hypnalis zenéje szép kis talány, csupán 3 ember alkotja, a műfaj, pedig egy igen csak művészi, de annál nehezebben befogadható gépi alapokra fektetett technikás death metál, kevéske black behatással, sok progresszív és klasszikus zenei párhuzammal. A megoldások és a rengeteg váltakozó téma miatt a Diabolical Masquerade neve említhető leginkább, de ahogy a két rejtett dal is a lemez végén (melyek teljesen instrumentálisak és gitár mentesek — csak szinti és dob) Xytras szerű témákat sorakoztat fel (a Sameal billentyűse, aki a Passage és Exodus lemezek alapjait játszotta fel és adta ki egy csak zongorás lemezen — ezzel is megmutatva, mennyire megkomponált volt még akkoriban a néhai Samael), melyek többségét a lemezen is megtalálhatjuk. Van az anyagnak némi gyermekbetegsége, ez pedig a nehézkes dallamok és túl variált témák, de ezek olyanok, melyekre azt is mondhatjuk; művészet!
Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni a dolgok, akkor egy igen csak komplex avantgárd gothic death metálnak aposztrofálnám a cseh srácok alkotását, amibe nagyon sok helyen teljesen klasszikus zenei pillérek alkotják a fővonalat (pl. a címében is hordozza Mozart — Allegro). A dallamok vidámak, mélyek, komorak és depresszívek, nagyon változatos az érzés kavalkád, talán túlságosan is, ezért sem könnyű hallgatni való! Az ilyesfajta zenékhez már kell egyfajta zenei múlt és ismeretség, hogy valaki igazán magáénak érezze, s nem elég csak annyi, hogy tetszik, hiszen a poén az, ha felismered, mi honnan van… ez így igen csak művészkedőnek tűnik, de had nyugtassak meg mindenkit, csak egyszerűen művészi!


Így a végére nehéz bármit is írni, én nem adtam elég időt ennek a több mint egy órának, érni kell hagyni, néha fel-felrakni és elmélkedni, csodálkozni némelyik zseniális megoldáson vagy átvezetésen.

90%

MySpaCe @ Draco Hypnalis