Disturbing Foresights – De-Grunged

Az Időomlás volt az első Kurt Vonnegut könyv, mely a kezembe jutott: alig lehettem 14 éves, mikor első ízben estem áldozatául a többnyire Kilgore Trout kalandjaira épülő fantáziadús és elvont világnak, és meg kell hogy mondjam, a kezdeti sokk a többszöri olvasás hatására nemhogy leülepedett, de módszeresen kezelésbe is vette az addigi világképem; legyen szó akár vallásról, akár toleranciáról, a szemek felnyíltak, az agyi neuronáramlás pedig újult erővel indulhatott meg a racionalitás talaján. Az eredeti történet a szabad akarat problémakörét öleli fel, miszerint 2001. február 13-án az idő képzeletbeli hanglemezén megakad a gramofon tűje, így kedvenc szargolyónknak újra át kell élnie egy tíz éves intervallumot, melyben a tragédiák éppúgy megismétlődnek, mint a megváltó boldogságok, s ez az abszurd élethelyzet többek között az ember kiszolgáltatottságát kívánja protestálni.

Ugyanezzel a kiszolgáltatottsággal kellett szembesülnie a holland Disturbing Foresights névre hallgató zenekarnak is, hiszen az 1989 és 1996 között működő formáció noha számtalan kisebb volumenű kiadványt tudhat a háta mögött (következzenek a kíméletlen számok: 2 demó, 2 best of [kérdem én, mire?], 1 split valamint 3 EP), mikor 1993 tavaszán elérkezett volna az idő saját debütalbumuk kiadására, a korábban szerződést kínáló GAP Records anyagi okokra hivatkozva a lemezboltok polcai helyett kénytelen volt a saját archívumának rekeszeibe helyezni az alábbi-, akkor még masterizálatlan(!) hanganyagot, s ennek tényleges megjelenése 15 évet váratott magára. Ennek következtében a 12 nótát magába foglaló dalcsokor hallatán is egy módszeres Időomláson eshetünk át, elvégre a De-Grunged néven napvilágot látó posztumusz kiadvány mind hangszerelésében-, mind megszólalásában a ’80-as évek végi-, ’90-es évek eleji crossover hangzás mellett emeli fel zászlaját. Hőseink számtalan műfaj elemeit (beatbox és hiphop elemek; oi/punk tekerések; hardcore és crossover thrash) kívánják felhasználni a biztos siker érdekében, és 15 évvel ezelőtt tényleg nagyot robbanthattak volna az alábbi koronggal Európa szerte, de a XXI. század hajnalán megfelelő breakdown-mennyiség híján még a próbálásnak sincs értelme, nemhogy a lemezkiadásnak. A nem mellesleg undorító külcsínnel megáldott, hozzávetőleg egy garázsdemó szintjén megszólaló hanghordozó legnagyobb hatásait a Faith No More, a Beastie Boys, valamint a D.R.I. képében nevezhetnénk meg, noha a fent említett (mondanom sem kell, mára legendaként tisztelt) bandák nyomába sem érhet az itt hallható felvétel, az áthallás-értékű lenyomatok pedig közvetlenül jelennek meg, mindenféle árnyaltság nélkül. Bas De N. gitártémái mérnöki precizitással idomulnak a műfaj sémáihoz, legyen szó akár hardcore cséplésről, akár szélvész thrash riffelésről: egyéniségről csúfolás szintjén sem lehetne említést tenni, noha eget rengető hibákról sem szólhat a fáma – leszámítva Iwan V. helyenként idegtépő énektémáit -, mert a De-Grunged a maga módján, a maga szintjén, a maga földrajzi elhelyezkedésében és a maga idejében egy abszolút korrekt kiadvány, de napjainkban nemhogy helytállna, de a versenyt sem veheti fel korunk trendjeivel és zenehallgató kultúrájával. Mindazonáltal az olyan nóták, mint a D.R.I. ízű dühkitörés Positive – mely még a Municipal Waste-nek is jól állna -, a himnuszértékű oi/punk sláger Going To The Pub, valamint a szintén punkos, ám kevés rap betéttel is megtoldott Chemical Century még okozhatnak a maguk módján kellemes pillanatokat, de mint arra eddig számtalanszor utaltam, hőseink ezzel kicsit elkéstek.

Ugyanakkor azt nem értem, hogyha a srácoknak volt annyi energiájuk 15 év után, hogy megkevertessék az alábbi nótákat, akkor mi tartotta vissza őket attól, hogy megpiszkálják azokat…? Mert ha elsőre úgy is tűnne – a Presidents Of The USA után szabadon – hogy már ennyivel is lehetne a Sziget nagyszínpadán húzni a talpalávalót, azért a minimális önellenőrzés igényességéről nem kéne megfeledkezni. Sajnálom a Disturbing Foresights legénységét, mert ez a posztumusz lemez inkább avanzsálja a bandát a nagyközönség szemében a gúny új céltáblájává – pláne ilyen körítéssel -, mintsem hogy kordokumentumként kezelhessük a De-Grungedet.

Külcsín és Design: 10/2. (igénytelen és összecsapott)
/ / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / Pontszám:
Hangzás: 10/4. (a dohos sufnidemók királya)
Teljesítmény: 10/4,5. (XXI. századi fejjel ez bizony kevés)
Dalszövegek: 10/3. (ez meg csak röhejes)

10/3,83.