2007. április 2.
Tracklist:
1. Give Me Your Hands (4:02)A szekszárdi chaos of disorder születése ’99-re aposztrofálható, 2001-ben napvilágot látott az első demó Nincs menekvés címmel, amit követett 2003-ban a Túloldalon anyag, most pedig itt az új demó (vagy EP), de mindenképpen haladni akaró promóciós stuffal jelentkeztek, melynek a számozottságából kifolyólag talán lesz folytatása is.
Tartalmaz három dalt és bonuszként egy klipet, szóval egy korrekt és ideális promó anyag, arra hogy már a külcsinyben is némileg megfeleljenek a kor szellemének és kritériumainak. Éppen ezért állok értetlenül a logójuk előtt, eddig minden anyagjukon más és más logó vánszorgott fel a borítóra, de ez az összes közül a leggyengébb.
Na de miért is?
Jól néz ki, aztán mégsem, ez egy egyszerű font, melyet kis keresgélés után bármelyik PC/ Mac font-gyűjtő oldalon meg lehet találni, példának okáért a dafont.com-n is… Lehet hogy ezzel a koncertszervezőknek rendesen kezdeményeztek és a plakátokkal nem sok gond van, de mint zenekar logó a már említett okokból kifolyólag igénytelenségre utal, na de nem akarok rosszmájú lenni, mert amúgy meg faszás kis anyag!
Ha zenei berkekbe akarom elhelyezni, akkor már az első hallásra felmerülő és letagadhatatlan fertőzésből kell kiindulnom, egyetlen név: Max Cavalera, ha pedig stílusba szeretném elhelyezni, akkor nincs más hátra, mint feltenni a kérdést; mit is játszik a Soulfly és a mai Sepultura? (bár néhol a Roots érzése fog el, amit amúgy feldolgozás gyanánt aprítanak is a koncertjeiken)
Szóval mai fogós modern, masszív thrash metál (amiben olykor-olykor felüti fejét egy kis nu-metal, aztán gyorsan alámerül a kalapáló ritmusokba).
A változások az előző anyaghoz képest radikálisak, rengeteget fejlődtek! A magyar nyelv lecserélődött az angolra, a váltott ének, pedig igencsak egyszemélyesre billent, igaz Gábor-t Kornél még így is támogatja itt-ott, de nem számottevő. A hangzás terén is minden rendben van (bár ezzel a Túloldalon se voltak gondok), a Denevér stúdióban és Töfi segítségével nem is lehet ez másképpen, haha!
Na de akkor ássuk magunk bele a chaos of disorder szociális és urbánus temetőföldjébe, mit is hoztak össze a srácok ebben a bő 11 percben?
Give me your hands egy erős és kalapáló ritmussal indítja el átkozott törzsének fejlődését, mely lassan szép kis lombkoronává lesz, tele gyűlölettel, keserűséggel, fájdalommal, és jó kiállásokkal. Gábor hangja rendesen Max-os, és ha már fénymásolgatásnál tartunk, akkor bizony kellően Farkas Zolis is egyben, bár mindketten ugyanazt az Isten hiszik, haha. 2:20 körül beáll a kalapálós zakatolás, masszívan lépked, olyan mintha Nailbomb szólna és vicces de már megint az öreg Maxhoz kanyarodtunk vissza… / ez ám a reinkarnáció! /
A Real face semmivel se marad le a kezdéshez képest, talán csak annyiban, hogy ebben még több a gyűlölet és egy nagyon faszán megkomponált groovos refrént kap, melyben a gitár és az ének nagyon jól fekszenek egymásra, ez talán az anyag legjobb trackje, nem is igazán értem, miért a romantikusságra invitáló add ide a kezed lett a klipnóta.
Ez a dal bármelyik újabb Sepultura, Soulfly, Ektomorf lemezen simán megállná a helyét s senki sem kapná fel a fejét, hogy ez mit keres a korongon!
Búcsúzóul még a arcunkba taposnak a magabiztos és középtempóba szaggató Wake me uppal, itt a váltott ének némileg tetőz, de kellemesen jön ki, az eredmény emészthető, de agresszív, a refrén a szaggatástól függetlenül melankólikus, miközben éppenúgy megy a zúzda-gyár! Két perc után egy faszás leállással színesítik a nótát, amire újból építkezni kezdenek és visszatérhet a kezdet; tehát a már jól ismert koncepció a kijelölt és merítésre szánt bandáktól, a végére annyira Roots érzésem lesz, hogy már csak azt várom mikor hörgik megkínzottan a mikrofonba a véres gyökerek történetét…
A klip tipikusan ezt az urbánus jungle thrash dolgot sejteti, gyár vagy ipartelep szerűség, esetleg valami alagsori helyiségben rögzített fekete-fehér felvétel, tele jó vágásokkal és a raszta tincsek improvizatív ide-oda lengése, ennyivel igazán lehetne maga a videó is Nailbomb, Sepultura, Ektomorf vagy éppen Soulfly, bár ez az anyag mentes midnenféle szociálisan szájbakúrt kisebbségtől, tüntetésektől, molotovra koktéloktól és követ dobáló dühödt tömegtől, gumibottal ütlegelő rendőrtől, és megcsúszott heroinistától…
Zárásképpen; amit csinálnak az nem eredeti, ám ez nem hátrány!!!… ha belegondolunk az Ektomorf eget rengető sikereibe. Amit én tudnék nekik tanácsolni, az valami jó és igazán személyes logó megtervezése/ terveztetése, és csak játszani, játszani, játszani, abba nem hagyni!!!!… hogy valami nagyobb kiadó felfigyeljen rájuk. Hiszen alapvetően masszív és erős anyag, mely koncerten fellszaggatja a padlózatot is, s könnyen issza be magát a keserűség és gyűlölet lélektelen eszenciájaként a Sepulturán felnőttek szívébe!
10/ 9