Boysetsfire – After The Eulogy

Tracklist:

1. After The Eulogy 3:31
2. Rookie 4:13
3. Pariah Under Glass 2:22
4. When Rhetoric Dies 3:40
5. Still Waiting For The Punchline 2:23
6. The Abominations Of Those Virtuous 4:43
7. Our Time Honored Tradition Of Cannibalism 4:29
8. (Compassion) As Skull Fragments On The Wall 2:51
9. My Life In The Knife Trade 4:59
10. Across Five Years 3:47
11. Twelve Step Hammer Program 2:59
12. Unspoken Request 3:24
13. The Force Majeure 3:49

Hossz: 47:12

Kiadó: Victory Records

Webcím: Ugrás a weboldalra

A Delaware állam-beli Newark-ból származó Boysetsfire 13 éves fennállása alatt hatalmas utat járt be.  Az 1994-es megalakulásuk, és az ilyenkor szokásos demós, kislemezes időszak után fokozatosan lépdeltek felfelé a zeneipar szamárlétráján, s tették mindezt úgy, hogy közben egyéniségüket, hitelességüket mindvégig megtartották.  Mondom ezt annak ellenére, hogy a bandát sokan támadták amiatt, hogy az utolsó előtti lemezüket a Sony egyik labelje adta ki, lévén a zenekar szövegei, s a tagok nyilatkozatai igen erőteljes, szélsőbalos politikai nézeteikről tettek tanúbizonyságot. Erről persze sokat lehetne vitatkozni, ám jelen cikkem tárgya nem ez, legyen elég annyi, hogy a csapat ezután is ugyanolyan fontosnak tartotta politikai nézeteinek terjesztését, s sosem lett belőlük MTV-s sikercsapat.

Az After The Eulogy című opuszuk 2000 nyarán jelent meg a Victory Records égisze alatt, s véleményem szerint pályafutásuk főművét tették le az asztalra ezzel a roppant igényes post-hardcore koronggal. Az igényes szót külön kiemelném, hisz egyszerűen nem tudom másképp jelemmezni a lemezen hallható 13 számot: alapvetően nem egy túlbonyolított műfajban nyomultak a srácok, ám mégis roppant finoman kidolgozott, precíz és összecsiszolt az összkép. Kiváló a produkció, minden egyes nótát szétfeszíti az erő és a szenvedély, s a hangszeresek játékának tökéletes összhangjára Nathan Gray egyedi hangja és intelligens dalszövegei teszik fel a pontot. Mind ő, mind a gitárosok kiváló dallamokat hoznak a háromnegyed órás játékidő alatt, és súlyosság tekintetében sem kell szégyent vallaniuk a srácoknak.

 

 

Erre jó példa a címadó nyitószám. A tömeg kántálásából bontakozik ki ez a dühödt hardcore himnusz, melynek a közepén egy hangulatos, nyugodt részt is elhelyeztek. A másodikként érkező Rookie az egyik legnagyobb BSF sláger, lendületes, dallamos, énekelhető, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A korong legnyugisabb számát tisztelhetjük a When Rhetoric Dies “személyében”, mely ennek ellenére talán a legkomolyabb mondanivalóval rendelkezik mind közül. A The Abominations Of Those Virtuous kiváló ötleteivel és ritmikai váltásaival, míg az Our Time Honored Tradition Of Cannibalism című szám még a lemez többi szerzeményéhez képest is kiemelkedő, hihetetlen energiájával hívja fel magára a figyelmet. Ez utóbbi hangulatáról nekem a BSF tagjai által egyik nagy kedvencükként megjelölt Refused (The Shape Of Punk To Come lemez) ugrik be. A My Life In The Knife Trade egyik személyes kedvencem. Több dal is a barátság és a párkapcsolatok kérdéseit feszegeti, ez is közéjük tartozik, s nagyon fogósra sikeredett. Talán a lemez másik slágerének is nevezhetnék a Rookie mellett, a zongorás aláfestéssel tarkított befejezése pedig különösen megkapó. A lemez végére két zúzósabb szerzeményt is elhelyeztek. A 11-es Twelve Step Hammer Program vibráló gitártémáiban valami irdatlan erő rejlik, míg a záró The Force Majeure súlyos politikai töltettel, dühtől acsarkodva, úthengerként hajt át a gyanútlan hallgatón, maradék kétségeinket is elsöpörve, ha esetleg még lettek volna.

Zárásként mit is mondhatnék? Mindenkinek ajánlom ezt a lemezt, zenei ízléstől függetlenül, ugyanis az After The Eulogy képében a Boysetsfire legénysége egy sokszínű, egyedi, és nagyon szerethető koronggal ajándékozott meg bennünket több mint 7 évvel ezelőtt, mely azonban mit sem vesztett frissességéből az évek során.