A lengyel Anima Damnata könnyen büntetése lehet a prűd lelkületű Istenfélő társadalmunknak, kompromittáló borítóival, szövegeivel és zenéjével. A Wroclaw-i zenekar valójában egy project 96 óta, mely túl komolyra sikeredett, hiszen több ismert és kevésbé ismert black és death metál banda tagjai alkotják. Zenéjük egy gyors és kíméletlen grindcore, mely az SM black metál külsőségeivel van ellátva, akad benne pár helyen némi thrash riffelgetés, természetesen sok death metál és néhol egy kevéske ipari zörej apokaliptikus zaj is. Szövegek és borítókra egyaránt jellemző a maximálisan keresztény ellenesség, s a sado-mazo játékok beteges egyvelege, éppen úgy részvevőjük a megkínzott Jézus, mint a szétfeszített pina vagy a kikandikáló pisi a latexből… az Atrocious Disfigurement of the Redeemer's Corpse at the Graveyard borítója egyértelműen a Paul Both féle ábrákra hajaz.
A zene nem sok dallamot tartogat, bár akadnak benne egész szép szólók és pár lassabb rész is. Igazából ezt a műfajt ezzel a koncepcióval szokták Nuclear metálnak nevezni, és a stíluson belül tevékenykedő összes zenekar hatása felismerhető: a német szarevő korbácsos
Tsatthoggua, az apácákkal véres fajtalankodó francia
Arkhon Infasustus, a finn pina mészáros
Impaled Nazarene és a megint csak szexuális témákkal erősen túlfűtött, s nem túl erkölcsös
Driller Killer. A bizarr és gyilkos témák durván a helyükön vannak, ám nagy világmegváltás nincs, inkább csak sokkolás – mazochista szerepjáték, kissé öncélúan, bár akadnak nagyon agyas témák, melyek így rámutatnak, hogy ennek ellenére a tudás megvan. Koncerten, gondolom, nagyon ütnek, miért ne tennék? Erre szerződtek… no meg a 16 éves még hívő szűz leánykák megalázása – haha, melyet nem egyszer érzek gyerekes féreg maszturbációnak. A nagy igazság az, ha soha se létezett volna az
Anima Damnata, a föld akkor is forogna és az emberiség vesztére állítaná körpályáját, így pedig hogy léteznek, csak egy újabb szeletet kapunk az emberi betegségből, a bekövetkező elidegenedés, végveszteség, elmúlás, és embertelenség soha le nem győzhető perverziójából. Avagy minden emberben ott az állat, kérdés élete során felszínre tör-e az…
Erős anyag, agresszív és haragos, avagy „SHIT — SEX — SATAN”… ám túlságosan is kompromittáló, túl direkt és egyben öncélú is, s bár a zenei megoldások és tudás egyaránt meggyőző, valahogy a végeredmény ezzel együtt vagy függetlenül is a szükségtelenség genezise!
88%
Anima Damnata @ MySpace
